„Manasz (filozófia)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
 
{{nincs tartalomjegyzék}}
A '''manasz''' ([[Dévanágari írás|dévanágari]]: मनस्) az értelem, a gondolat, a felfogás, az érzékelés és az akarat koordináló szerveként felfogott '''elme''' a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] irodalomban.
 
==== Hinduizmus ====
== A hinduizmusban ==
 
A védikus időkben az egyéni lelket és a beszéd ''(vács)'' alapját jelentette. Az [[upanisadok]] korában különbözőképp értelmezték: időnként a beszéddel és a lélegzettel kapcsolták össze, máskor az érzékszervek és az [[önvaló]] ''([[átman]])'' között közvetítő tényezőként fogták fel.
 
A [[Darsana|darsaná]]kban a manasz különleges, kiegészítő érzékszervként jelenik meg, amelynek segítségével az érzékletek és a gondolatok eljutnak az [[átman]]ig. A [[szánkhja]] bölcseletben a manasz princípiuma ''([[Tattva|tattvá]]ja)'' az értelemmel ''([[buddhi]])'' és az egóval ''(ahankára)'' együtt hármas "belső szervet" ''(antakharana)'' alkot.
 
==== Buddhizmus ====
== A buddhizmusban ==
 
A [[buddhista]] pszichológia szerint a manasz az elme racionális képessége. A [[páli kánon]] szerint ugyanazt jelenti, mint a [[csitta]] és a [[vidnyána]].
{{lásd|Elme (buddhizmus)}}