„Friuli nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Ige egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
56. sor:
A friuli egyik jellegzetessége (amely szintén megtalálható a [[velencei nyelv]]ben), hogy a mondat alanyát a személyes névmás hangsúlytalan alakjával – ún. ''klitikus'' vagy ''pleonasztikus'' névmás – az ige előtt, kérdő és felkiáltó mondatoknál pedig az ige végéhez kapcsolva megismétlik. Például: ''Il furlan '''e je''' une lenghe romanze.'' ’A friuli egy újlatin nyelv.’ (szó szerint: „A friuli, ő van egy újlatin nyelv”); ''Jo '''o soi''' furlan, '''o ven''' di Udin.'' ’Én friuli vagyok, Udinból jövök/származom.’ (szó szerint: „Én, én vagyok friuli, én jövök Udinból”). A klitikus névmás kérdő és felkiáltó/megszólító (vagy óhajtó) mondatokban más alakot vesz fel: például ''Lui al va'' (’ő megy’) de: ''Lui va'''ial'''?'' (va-ial) ’Megy ő?’.
 
Az [[Ige (szófajnyelvészet)|igék]] négyféle ragozási csoportba sorolhatók a főnévi igenév végződése alapján, amely lehet ''-â, -ê, -i, -î'' ( a [[Latin nyelv|latin]] ''-āre, -ēre, -ĕre, -īre'' végződésekből). A létige, ''jessi'' ragozása: ''(jo) o soi, (tu) tu sês, (lui) al è / (jê) e je, (nô) o sin, (vô) o sês, (lôr) a son''. Példa rendes ige ragozására: ''fevelâ'' ’beszélni’; ''o feveli, tu fevelis, al/e fevele, o fevelìn, o fevelais, a fevelin.''
 
== Nyelvi példák ==
118. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Olaszország|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Friulinyelv}}
[[Kategória:Olaszországi nyelvek, dialektusok]]