„Llogara-hágó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosítás, több hegység = hegyvidék
4. sor:
}}
 
A '''Llogara-hágó''' (albán ''Qafa e Llogarasë'') [[hágó]] [[Albánia]] délnyugati részén, amely a [[Jón-tenger]] partvidékén futó [[Akrokerauni-hegységhegyvidék]]{{Wd|Q1054699}} láncain való átjutást biztosítja a [[Vlorai-öböl]]{{Wd|Q999082}} térsége és az [[Albán-Riviéra]] között, 1027 méteres tengerszint feletti magasságban. A hágó nyergét nyugatról a Gjipal-hegy (Maja e Gjipalit, 1449 m), keletről pedig a [[Qorre-hegy]]{{Wd|Q22008355}} (Maja e Qorres, 2018 m) határolja.{{refhely|Llogara 2019|.}} A hágót 13 ezer évvel ezelőtt egy [[kainozoikumi eljegesedés|negyedidőszaki gleccser]] alakította ki.{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:235.}} Itt vezet át a [[Fier]]t [[Vlora|Vlorán]] keresztül [[Saranda|Sarandával]] összekötő SH8-as jelű főút; az északi irányban Vlora 40, dél felé [[Himara]] 35 kilométeres autózással érhető el. A hágó az 1010 hektáros, 1966-ban alapított [[Llogarai Nemzeti Park]] déli kapuja. Az út mellett vendéglők és panorámateraszok sorakoznak, ahonnan kilátás nyílik déli irányba, az [[Albán-Riviéra|Albán-Riviérára]] és a [[Çika-hegy]]re{{Wd|Q1886014}} (Maja e Çikës, 2044 m), tiszta időben pedig [[Korfu]] szigete is látható.{{refhely|Dienes 2017|:78.;|Llogara 2019|.}}
 
A hágó már az ókorban is ismert volt mint az [[Epirusz (történeti régió)|epiruszi]]{{Wd|Q565751}} partvidék ([[Buthróton]], [[Phoiniké]] stb.) és az [[illíria]]i kikötővárosok ([[Aulón (Illíria)|Aulón]], [[Apollónia (Illíria)|Apollónia]] stb.) között közvetlen összeköttetést biztosító útvonal része. Az {{ie|2.}} századi [[Római Köztársaság|római]] hódítást követően Acroceraunia néven kisebb [[mansio|állomáshely]] is épült itt. A [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] ellen vívott polgárháború során, {{ie|48.}} január 5-én [[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] a délebbre fekvő Palaesténél (ma [[Palasa]]{{Wd|Q7126764}}) tette partra fegyvereseit, majd a hágón átkelve néhány kilométerrel északabbra (Qafa e Cezarit, ’Caesar hágója’) vert tábort a Pompeiusszal való összecsapás előtt.{{refhely|Ceka 2013|:259., 263.;|Gilkes 2013|:203.;|Parqet kombëtare 2018|:236.}} A későbbi évszázadokban is stratégiai jelentőségű pontnak számított, több ízben töltötte be a szomszédos államalakulatok közötti határ szerepét. [[Albánia függetlenné válása]] után, 1913-ban például a [[Qemali-kormány]] fennhatósága is idáig terjedt ki déli irányban, 20-50 fős helyőrség védte a hágót az északra törő [[Görögország|Görög Királyság]] csapataival szemben.{{refhely|Csaplár 2010|:345.}}