„Akrokerauni-hegyvidék” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Hegy infobox | név = | helyi név = | kép = Maja_i_Cikes,_pohled_na_vrchol.jpg | képaláírás = A Çika-hegység vonulatai az Albán-Riviéránál | magass…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. június 24., 21:43-kori változata
Az Akrokerauni-hegyvidék (albán Malësia Akrokeraune) vagy Tengermelléki-hegyvidék (albán Malet Bregdetare, Vargu Detar) a dél-albániai hegységrendszer nyugati tagja, amelynek hegyláncai mintegy 100 kilométer hosszan a Vlorai-öböltól Porto Palermo öbléig húzódnak. Legmagasabb pontja a 2045 méteres Cika-hegy . A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti Lungara-hegység és az északnyugati Rrëza e Kanalit láncai a Llogara-hágónál egyesülnek, ettől délre már a Çika-hegység gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a Shushica, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a Karaburun-félszigetnél és az Albán-Riviéra parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a Jón-tengerbe. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a Llogarai Nemzeti Park. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak Vlora, Orikum és Himara városai. A Fiert Sarandával összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.
Akrokerauni-hegyvidék | |
A Çika-hegység vonulatai az Albán-Riviéránál | |
Magasság | 2045 m |
Hely | Albánia |
Legmagasabb pont | Çika-hegy |
Hosszúság | 100 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″ | |
A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:
- Lungara-hegység: A Vlora délkeleti szomszédságától kiinduló hegyvonulat mintegy 30 kilométeren át húzódik déli irányba egészen a Llogara-hágóig. Legmagasabb csúcsa a hágó közelében található Qorre-hegy (Maja e Qorres, 1665 m). Nyugatról a Vlorai-öböl, majd a Dukati-sík határolja, keletről pedig a Shushica völgye kíséri vonulatait. A Lungarát a Llogara-hágó választja el a Rrëza e Kanalit hegységtől, délkeleten pedig a Çika-hegységben folytatódik az Akrokerauni-hegyvidék.
- Rrëza e Kanalit: A Karaburun-félsziget északnyugat–délkeleti irányban húzódó hegylánc, amely a Jón-tenger partvidékén mintegy 25 kilométeren keresztül húzódva a Llogara-hágónál találkozik a Lungara-hegységgel. A két hegység itt egyesül a Çika-hegységben, amely déli irányban folytatta útját. Északról a Karaburun-félsziget, nyugatról a Dukati-sík határolja, legmagasabb pontja a Bredh-hegy (Maja e Bredhit, 1480 m). Földtani szempontból a Rrëza e Kanalit északi nyúlványa a magát a 15 kilométer hosszú Karaburun-félszigetet – sőt, a Sazan-szigetet is alkotó –Karaburun-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Kora-hegy (Maja e Korës, 826 m).
- Çika-hegység: A Llogara-hágótól kezdetben északnyugat–délkeleti, majd észak–déli csapásirányba váltva egészen a Porto Palermo öböl keleti oldaláig, mintegy 30 kilométeren át húzódó láncolat. Nyugatról az Albán-Riviéra keskeny parti síksága, keletről a Shushica, majd délkeletről a Kudhës-patak (Përroi i Kudhësit) völgye határolja. Legmagasabb pontja a Llogara-hágó közelében magasodó Çika-hegy (Maja e Çikës, 2045 m).
Noha geológiai értelemben elkülönül, gyakran az Akrokerauni-hegyvidékhez számítanak további két kistájat:
- Çorraji-hátság: A mintegy 10 kilométeres észak–déli irányú hegyhátat nyugatról a Kudhës-, keletről a Borsh- és a Fterra-patakok völgye határolja, legmagasabb pontja a Çorraji-hegy (Maja e Çorrajt, 1403 m).
- Levani-hátság: A Borsh falutól keletre kiinduló hegyhát 15 kilométeren keresztül fut délkeleti irányban. Nyugatról a Çorraji-hátság és az Albán-Riviéra, keletről a Kalasa-patak völgye határolja. Délnyugati részén, a Hundecova-patak völgyében fut a Shënvasili-hágó, amely az Albán-Riviéra és a Delvinai-medence közötti összeköttetést biztosítja. Legmagasabb csúcsa a Gargull-hegy (Maja e Gargullit, 1215 m).
Az Akrokerauni-hegyvidék főbb csúcsai
Az Akrokerauni-hegyvidék, valamint a Çorraji- és Levani-hátság főbb hegyei, tengerszint feletti magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők.
Hegy (magyarul) | Hegy (albánul) | Hegység | Magasság (m) | Koordináta |
---|---|---|---|---|
Çika-hegy | Maja e Çikës | Çika-hegység | 2044 | é. sz. 40,1980°, k. h. 19,6397° |
Qorre-hegy | Maja e Qorres | Lungara-hegység | 2018 | é. sz. 40,2158°, k. h. 19,6056° |
Qiramanga-hegy | Maja e Qiramangës | Lungara-hegység | 1863 | é. sz. 40,2743°, k. h. 19,6192° |
Val i Bufit-hegy | Maja Vali i Bufit | Çika-hegység | 1862 | é. sz. 40,1909°, k. h. 19,6531° |
Brataji-hegy | Maja e Bratajt | Lungara-hegység | 1829 | é. sz. 40,2675°, k. h. 19,6296° |
Stogoj-hegy | Maja e Stogojt | Lungara-hegység | 1825 | é. sz. 40,2705°, k. h. 19,6179° |
Paliska-hegy | Maja e Paliskës | Lungara-hegység | 1700 | é. sz. 40,2423°, k. h. 19,5979° |
Mesimer-hegy | Maja e Mesimerit | Çika-hegység | 1694 | é. sz. 40,1814°, k. h. 19,6916° |
Bogonica-hegy | Maja e Bogonicës | Çika-hegység | 1672 | é. sz. 40,1789°, k. h. 19,7352° |
Matos-hegy | Maja Matos | Lungara-hegység | 1537 | é. sz. 40,2800°, k. h. 19,5989° |
Shendëlli-hegy | Maja e Shendëlliut | Rrëza e Kanalit | 1499 | é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259° |
Sqillovik-hegy | Maja e Sqillovikut | Lungara-hegység | 1485 | é. sz. 40,2827°, k. h. 19,5790° |
Zog-hegy | Maja e Zogut | Çika-hegység | 1481 | é. sz. 40,1676°, k. h. 19,7336° |
Bredh-hegy | Maja e Bredhit | Rrëza e Kanalit | 1480 | é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437° |
Gjipal-hegy | Maja e Gjipalit | Rrëza e Kanalit | 1445 | é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562° |
Çorraji-hegy | Maja e Çorrajt | Çorraji-hát | 1403 | é. sz. 40,1205°, k. h. 19,8450° |
Shisha-hegy | Maja e Shishës | Çorraji-hát | 1390 | é. sz. 40,1285°, k. h. 19,8426° |
Hosszú-hegy | Maja e Gjatë | Rrëza e Kanalit | 1371 | é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116° |
Val-hegy | Maja e Valit | Rrëza e Kanalit | 1363 | é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053° |
Thanas-hegy | Maja e Thanasit | Rrëza e Kanalit | 1352 | é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739° |
Ali Hila-hegy | Maja e Ali Hilës | Rrëza e Kanalit | 1323 | é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892° |
Mëlleza-hegy | Maja e Mëllezës | Lungara-hegység | 1281 | é. sz. 40,2998°, k. h. 19,5610° |
Shtrunga e Gurit-hegy | Maja e Shtrungës së Gurit | Rrëza e Kanalit | 1247 | é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786° |
Kollovoçka-hegy | Maja e Kollovoçkës | Rrëza e Kanalit | 1228 | é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686° |
Gargull-hegy | Maja e Gargullit | Levani-hátság | 1215 | é. sz. 40,0781°, k. h. 19,9063° |
Shtruga e Bitrit-hegy | Maja e Shtrugës së Bitrit | Çika-hegység | 1213 | é. sz. 40,1507°, k. h. 19,7588° |
Lëpieta-hegy | Maja e Lëpietës | Çika-hegység | 1198 | é. sz. 40,1446°, k. h. 19,7818° |
Qeparo-hegy | Maja e Qeparos | Çorraji-hátság | 1194 | é. sz. 40,1004°, k. h. 19,8438° |
Nikëzi-hegy | Maja e Nikëziut | Çika-hegység | 1183 | é. sz. 40,1528°, k. h. 19,7764° |
Piksa-hegy | Maja e Piksës | Levani-hátság | 1136 | é. sz. 40,0442°, k. h. 19,9073° |
Reç-hegy | Maja e Reçit | Levani-hátság | 1116 | é. sz. 40,0728°, k. h. 19,9008° |
Gostila-hegy | Maja e Gostilës | Levani-hátság | 1102 | é. sz. 40,0631°, k. h. 19,8905° |
Mblerëza-hegy | Maja e Mblerëzës | Çika-hegység | 1095 | é. sz. 40,1561°, k. h. 19,6988° |
Lugjët-hegy (’Vályúk hegye’) | Maja e Lugjeve | Levani-hátság | 1045 | é. sz. 40,0390°, k. h. 19,9042° |
Kelkaza-hegy | Maja e Kelkazës | Lungara-hegység | 981 | é. sz. 40,3129°, k. h. 19,5957° |
Lavan-hegy | Maja e Lavanit | Levani-hátság | 953 | é. sz. 39,9960°, k. h. 19,9351° |
Források
- Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. 35–36. o.
- Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. 166–167. o. ISBN 9789928028631
- Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
- Albánia szovjet katonai térképei. mapstor.com (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)