„Albánia földrajza” változatai közötti eltérés

A Drin és az [[Osum]] folyása között húzódik a változatos felépítésű, [[középhegység]]i [[Közép-Albán-hegység]] vagy Çermenika. A keleti vonulat [[érc]]ekben gazdag [[magmás kőzet|magmás]] és [[metamorf kőzet]]eit ([[szerpentin]], kristályos pala, [[márvány]]) sok helyütt mélytengeri, karsztos mészkő-, illetve palarétegek fedik. Nyugati, keskenyebb és alacsonyabb része a [[kréta (időszak)|kréta]] és a [[paleogén]] között keletkezett. Szerkezetében a krétakori mészkő és a harmadidőszaki [[flis]] ([[márga]], [[homokkő]]) váltakozik, itt pusztuló völgyek és medencék alakultak ki. A két vonulat találkozásánál [[karsztforrás]]ok törnek a felszínre. Főbb altájai északon a [[Mirdita|Mirdita-fennsík]], a [[Kraba-hegység|Kraba-]] és a déli [[Tomorr-hegység]].

 

 

Az ország keleti peremén a [[Trák–Macedón-masszívum]] részét képező [[Nyugat-Macedón-hegyvidék]] egymástól elszigetelt, tektonikus süllyedékmedencéi és [[röghegység]]ei találhatóak (Kelet-albániai-rög- és süllyedékvidék). Legmagasabb csúcsa, egyben az ország legmagasabb pontja a [[Korab]] (2753 m). Az 500–800 méteres magasságban elhelyezkedő medencék némelyikét részben víz tölti ki ([[Ohridi-tó]], [[Preszpa-tó]]), mások szárazon állnak (például [[Korçai-medence]]).