„H–II Transfer Vehicle” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
H2 javítása H–II-re
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
a linkek kékítése
34. sor:
A '''H–II Teherűrhajó (HTV)''' (más néven '''Kounotori''', magyarul: „fehér gólya”) a [[Japán Űrügynökség]] ''(JAXA)'' A személyzet nélküli [[Teherűrhajó|teherszállító űrhajója]]. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra.
 
Az ügynökség [[1997]]-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.<ref>[http://www.astronautix.com/craft/nashicle.htm Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle]</ref> Az építés fővállalkozójának a [[Mitsubishi Heavy Industries, Ltd.]] vállalatot választotta ki még a [[Japán Nemzeti Űrfejlesztési Hivatal|NASDA]] japán [[űrügynökség]], melyet később Japán másik űrügynökségével, az [[ISAS]]-szal összevonva jött létre a [[Japán Űrügynökség|JAXA]].
 
Az eredeti tervek szerint [[2001]]-ben indították volna először egy megerősített [[H–IIA]] hordozórakétával. Az első ''HTV'' [[2009]]. [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én indult 17:01 [[UTC]]-kor a H–IIA-ból kifejlesztett H–IIB hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.<ref>
40. sor:
</ref> A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.
 
A HTV működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz (űrhajó)|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez.
 
2009. november 2-án a terveknek megfelelően [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref>
49. sor:
Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.
 
A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az [[Automated Transfer Vehicle|ATV]]-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás [[KiboJapanese Experiment Module|japán egységének]] külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.
 
Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127&nbsp;cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.
63. sor:
Az űrhajó tesztelése és az űrállomás megközelítése kb. hét napig tart. A rakomány kirakodása után a teherűrhajót hulladékkal töltik fel.
 
=== Az [[Nemzetközi Űrállomás|ISS]] megközelítése ===
 
# A H–IIB rakétától való elválasztás után a HTV-nek automatikusan elindul a kommunikációs rendszere és kezdeményezi a kommunikációt a NASA ''Tracking and Data Relay Satellite''-jával (TDRS).