Wikipédia

„Opálhegy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
Borovszky & jav.
26. sor:
|weboldal = www.zamutov.sk
}}
'''Opálhegy''', ([[1899]]-ig ''Zamutó'', {{ny-sk|Zámutov}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]]ben, a [[Varannói járás]]ban.
 
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 12 km-re nyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti részén fekszik.
 
== Története ==
A település keletkezésének időpontja nem ismert, de a [[14. század]]ban már bizonyosan létezett. Történészek a keletkezés időpontját [[1327]] előttre teszik. [[1402]]-ben „''"Zamuth"''” néven említik először, a csicsvai váruradalomhoz tartozott, a Rozgonyiak birtoka volt. [[1523]]-tól a Báthoryaké, majd a Barkóczy, Almássy, Szirmay, Szulyói családoké. [[1715]]-ben sörfőzdét említenek a településen, a [[18. század]]ban határában vasércet, szenet bányásztak. A falu felső végén szeszfőzde működött. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szénégetéssel, kosárfonással, seprűkészítéssel keresték kenyerüket. A patakon két malom működött.
[[1715]]-ben sörfőzdét említenek a településen, a [[18. század]]ban határában vasércet, szenet bányásztak. A falu felső végén szeszfőzde működött. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szénégetéssel, kosárfonással, seprűkészítéssel keresték kenyerüket. A patakon két malom működött.
[[1831]]-ben súlyos [[kolera]]járvány pusztított a faluban, melyben sokan meghaltak. A falu történetének különösen szomorú éve az 1831-es esztendő, hiszen egyik központja volt a júliusban kitört ún. ''"koleralázadás""''nak, ami látszólag a járvány szörnyű pusztításai miatt tört ki, de valójában igazi parasztfelkelés volt. A lázadás júliusban tört ki az [[Oroszország]]ból behozott kolerajárvány következtében. A járvány nyomában fellépő éhínség kétségbeesett helyzetbe hozta a Felvidék szegény lakosságát. A lázadók megtámadták a nemesi udvarházakat és sok nemest agyonvertek. A lázadást csak a katonaság erélyes fellépésével sikerült leverni, aminek a parasztok közül sok áldozata volt.▼
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"ZAMUTO. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Almásy, és több Urak, lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Csaklyóhoz, és Rudlóhoz nem meszsze; határja 3 nyomásbéli, hegyes, és köves, zabbal bővelkedik, vizes árkaiban pisztrángok találtatnak, hegyein pedig most már Opál köveket is szednek."''”<ref>{{Vályi}}</ref>
 
▲[[1831]]-ben súlyos [[kolera]]járvány pusztított a faluban, melyben sokan meghaltak. A falu történetének különösen szomorú éve az 1831-es esztendő, hiszen egyik központja volt a júliusban kitört ún. „''"koleralázadás""''”-nak, ami látszólag a járvány szörnyű pusztításai miatt tört ki, de valójában igazi parasztfelkelés volt. A lázadás júliusban tört ki az [[Oroszország]]ból behozott kolerajárvány következtében. A járvány nyomában fellépő éhínség kétségbeesett helyzetbe hozta a Felvidék szegény lakosságát. A lázadók megtámadták a nemesi udvarházakat és sok nemest agyonvertek. A lázadást csak a katonaság erélyes fellépésével sikerült leverni, aminek a parasztok közül sok áldozata volt.
Fényes Elek szerint ''"Zamutó, tót falu, Zemplén vmegyében, hegyek lábainál egy széles völgyben, Varanóhoz nyugotra 1 1/4 órányira, ut. p. Eperjes. Határa tehet 5000 holdat, mellyből 3000 h. erdőség, 29 4/8 urbéri telek és 40 zsellér után 1100 h. szántóföld és rét; a többi majorság. Szántóföldei lassan emelkedő partokon és rónaságon, rétjei hegyekben vannak, merő irtásokból állván. Földe felette ritka, minélfogva a földekbe igen mély barázdákat mos az eső, főleg a zabot termi, de jó müvelés mellett buzát is terem. Két patakmalma nem sokat ér. Lakja 260 romai, 240 g. kath., 280 evang., 30 zsidó. Határában van egy opálbánya, mellyet most 30 f. haszonbér mellett egy kassai polgár tart. A hegyek közt patakjában pisztrangot halásznak. Van itt derék szeszgyár, és csinos lakházat jeles kerttel épittetett ide Klobusiczky József, mint Okolicsányi János veje, de örökösei elhagyták pusztulni, valamint a szőlőt is. Birják a falut gr. Sztáray Ferdinand mint feleségétől Klobusiczky Mathildtől született leánya gyámja, Okolicsányi Luczián, és gr. Barkóczy. Az 1831-ki paraszt-lázadás ismeretes.▼
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
▲[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Zamutó, tót falu, Zemplén vmegyében, hegyek lábainál egy széles völgyben, Varanóhoz nyugotra 1 1/4 órányira, ut. p. Eperjes. Határa tehet 5000 holdat, mellyből 3000 h. erdőség, 29 4/8 urbéri telek és 40 zsellér után 1100 h. szántóföld és rét; a többi majorság. Szántóföldei lassan emelkedő partokon és rónaságon, rétjei hegyekben vannak, merő irtásokból állván. Földe felette ritka, minélfogva a földekbe igen mély barázdákat mos az eső, főleg a zabot termi, de jó müvelés mellett buzát is terem. Két patakmalma nem sokat ér. Lakja 260 romai, 240 g. kath., 280 evang., 30 zsidó. Határában van egy opálbánya, mellyet most 30 f. haszonbér mellett egy kassai polgár tart. A hegyek közt patakjában pisztrangot halásznak. Van itt derék szeszgyár, és csinos lakházat jeles kerttel épittetett ide Klobusiczky József, mint Okolicsányi János veje, de örökösei elhagyták pusztulni, valamint a szőlőt is. Birják a falut gr. Sztáray Ferdinand mint feleségétől Klobusiczky Mathildtől született leánya gyámja, Okolicsányi Luczián, és gr. Barkóczy. Az 1831-ki paraszt-lázadás ismeretes.''”''<ref>{{Fényes}}</ref>''
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott.▼
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Opálhegy, előbb Zamutó, tót kisközség 150 házzal és 790, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal, kiknek helyben nincs templomuk. Nevét opáltartalmú hegyeitől vette, mert Zamutó is azt jelenti. Hajdan a mogyorósi vár tartozéka volt s ez időben Szamut néven is szerepel, majd a Homonnaiak lettek az urai s az újabb korban az Almásy, Fittler, gróf Forgách, báró Vécsey, Keczer, Szirmay és Klobusitzky családok bírták. Most gróf Coudenhove Kalergi Henriknek van itt nagyobb birtoka. Opálbányáján kívül hegyei vasat és barnaszént is tartalmaznak. 1663-ban a pestis s 1831-ben a kolera látogatta meg. A mostani birtokosnak itt ódon úrilaka van, melyet még a Klobusitzkyak építtettek. Ide tartoznak Bárány- és Hámor-puszták.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
 
▲A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]áhozjárásához tartozott.
 
==Népessége==
48 ⟶ 49 sor:
[[2001]]-ben 2689 lakosából 2562 szlovák és 106 cigány volt.
 
[[2011]]-ben 2990 lakosából 1912 szlovák és 978 cigány volt.
 
== Nevezetességei ==
59 ⟶ 60 sor:
== További információk ==
* [http://www.zamutov.sk/ Hivatalos oldal]
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=2091slovensko/presovsky-kraj/okres-vranov-nad-toplou/zamutov/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-241011&pos_y=-1220330&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Z%E1mutov%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Opálhegy Szlovákia térképén]
* [http://en.e-obce.sk/obec/zamutov/zamutov.html E-obce.sk]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Opálhegy”