„Sétálóutca” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a bevársárlóközpont javítva bevásárlóközpont-ra
a létesítére javítva létesítésére
8. sor:
A gyalogos és a kocsis forgalom szétválasztásának, elkülönítésének koncepciója már [[Reneszánsz|reneszánszkorban]] is jelen volt, ám nagyvároson belüli megvalósítására csupán 1800-tól kezdve akadnak példák.<ref name="hall">{{Hivatkozás/Könyv |last=Hall |first=Peter |title=Can Rail Save the City? The impacts of rapid transit and pedestrianisation on British and German cities |date=1985 |publisher=Gower Publishing |location=Aldershot |isbn=978-0566009471 |page=83}}</ref> A XIX. századbán már Európa-szerte épültek patinás árkádok, ezeket a modern bevásárlóközpont elődjeinek tekintik egyesek.<ref name="hall2">{{Hivatkozás/Könyv |last=Hall |first=Peter |title=Can Rail Save the City? The impacts of rapid transit and pedestrianisation on British and German cities |date=1985 |publisher=Gower Publishing |location=Aldershot |isbn=978-0566009471 |page=89}}</ref>
 
Ámde a hagyományos értelemben vett sétálóutca létesítérelétesítésére később kerülhetett csak sor, 1929 környéken, [[Essen (Észak-Rajna-Vesztfália)|Essenben]]. Egy Limbecker Straße nevű, szűk bevásárlóutca nem biztosított elegendő férőhelyet mind az autók, mind a gyalogosok számára, ezért döntöttek úgy a hatóságok, hogy kitiltják a gépkocsikat. Ennek következtében több német város is hasonló intézkedést hozott. A második világháború mérte pusztítás szükséssé tette jelentős számú európai város ujjáépítését, rekonstruálását, amely folyamatok során sok helyen a városmag némely részeit sétálóövezetté alakították.
 
A XXI. században folytatódni látszik a sétalóutcák térhódítása, és világszerte találhatóak további sétálóutcák létesítésére igyekvő törekvések.