„Szinérváralja” változatai közötti eltérés

 
==Története==
Határában ásatások során kő- és [[bronzkor]]i maradványok kerültek elő.<ref>{{cite book |author= Kiss Gábor |title= Erdélyi várak, várkastélyok |publisher= Panoráma |year= 1990 |edition= 2. változatlan kiadás|isbn= 9632433882}}</ref> A vár alatt kialakult település az 1330-as évektől szerepelt a forrásokban. A 15. század végén népes település volt, valószínűleg több mint száz [[jobbágytelek]]kel. 1583-ban [[mezőváros]], uradalmát Báthori Zsuzsanna birtokolta. 1598-ban 208 [[jobbágy]] háztartással írták össze, ebből kilencven Székely Györgynek, 23 [[Kornis Gáspár (főispán)|Kornis Gáspár]]nak szolgált. 1605-ben [[Giorgio Basta|Basta]], 1657-ben [[Jerzy Lubomirski]] lengyel főúr, [[1677]]-ben [[Wesselényi István (országgyűlési elnök)|Wesselényi István]] hadai pusztították, 1717-ben a [[Utolsó tatárjárás|tatárok]] égették fel. Megmaradt lakói feljebb húzódtak, a régi falu sokáig romosan állt, majd románok költöztek be. 1741-ben negyven [[Román görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] román családot írtak össze benne. A többségi [[Kálvinizmus|református]] gyülekezet mellett 1753-ban alakult meg [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] egyházközsége. Felsőbb rendelet az ekkor csupán néhány mesteremberből és örmény családból álló eklézsiának ítélte a középkori eredetű kőtemplomot.<ref>Soltész János: ''A nagybányai reformált egyházmegye története.'' Nagybányán, 1902</ref> A 17–18. században számos nemesi család szerzett birtokot Szinérváralján.
 
A 19. század kezdetétől ismét jelentős mezőváros lett, hetivásárokkal, fazekasokkal, jelentős bortermeléssel, zsidó kereskedőkkel. Első zsidó lakosáról, egy bizonyos Jacobus Izraelről 1756-ban történik említés, aki épp akkor költözött el innen.<ref>Anton E. Dörner: ''Evreii din comitatul Satu Mare în secolul al XVIII-lea,'' vol. 1: ''1723–1760.'' Cluj-Napoca, 1998, 305. o.</ref> Első zsinagógájukat 1785-ben építették. [[Zsidó vallás#Ortodoxia|Ortodox]] irányzatú hitközsége igen konzervatívnak számított. 1884-ben rabbija, Michal Cvi Schönfeld [[Palesztina|Palesztinába]] települt. Jacob Wieder és fia, Juda, 1897 és 1944 között nyomdát tartott fenn, amely 1905 és 1944 között 145 [[Héber nyelv|héber]] és [[Jiddis nyelv|jiddis nyelvű]] kiadványt jelentetett meg.<ref>A nyomda indulási évéhez ld. [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=875 A kézisajtó kora]</ref>