„Magasz kürénéi király” változatai közötti eltérés

a
linkjav.
(Személy infobox)
a (linkjav.)
{{Személy infobox}}
'''Magasz''' ([[görög nyelv|görögül]] Μάγας, ? – [[Kri. e. 250]]), az [[ókor]]i [[Küréné]] királya az [[ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[Ptolemaida dinasztia|Ptolemaidák]] közül (uralkodott [[Kri. e. 283]]/[[Kri. e. 282|282]]-től haláláig), [[I. Ptolemaiosz Szótér]] mostohafia, [[I. Bereniké]] gyermeke, [[II. Ptolemaiosz Philadelphosz]] féltestvére volt.
 
Életéről nem sokat tudunk. A források szerint apja egy közrendű, bizonyos Philipposz volt. Mostohája, I. Ptolemaiosz a [[Kri. e. 310]]-es években hódította meg az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] [[Küréné]]t, ahol [[Kri. e. 298]]-ra stabilizálta hatalmát. A tartomány élére [[Kri. e. 300]] körül Magaszt nevezte ki, aki valószínűleg Egyiptomtól függő helytartóként kormányzott, bár elképzelhető, hogy tiszteletbeli királyi címet is kapott. Amikor apja meghalt, fellázadt, és önállósította magát.
 
Hamarosan Egyiptomra támadt, és egészen a határon fekvő [[Paraetonium]]ig tört előre. Mivel mindkét fél hátországában lázadások törtek ki, Magasz visszavonult, Ptolemaiosz pedig nem tudta üldözni elégedetlenkedő [[kelta]] katonáival. Nemsokára ismét kitört az ellenségeskedés. [[Kri. e. 275]]-re az öt évvel korábban II. Ptolemaiosztól súlyos vereséget szenvedő [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya stabilizálta [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] hatalmát, szövetségre lépett Magasszal (megpecsételésként feleségül adva hozzá Apama nevű lányát), akivel [[Kri. e. 274]]-ben közös támadást indítottak, kirobbantva az [[I. szíriai háború]]t.
 
Ptolemaiosz a kettős fenyegetést, amit ismét katonai lázadás súlyosbított, Magasz leszerelésével számolta fel. Féltestvére ezúttal bevette Paraetoniumot, és már [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] városát fenyegette. Amint Ptolemaiosz elismerte Kürenaika független királyának, Magasz befejezte a háborúskodást, csecsemőkorú lányát, [[II. Bereniké|Berenikét]] pedig az ifjú egyiptomi trónörökössel, a későbbi [[III. Ptolemaiosz Euergetész|III. Ptolemaiosz Euergetésszel]] jegyezték el.
 
Magasz hátralevő uralmáról gyakorlatilag semmit sem tudni, ami valószínűvé teszi, hogy békében telt. [[Plutarkhosz]] idéz egy komédiarészletet, melyben Magasz igen műveletlennek, de jóindulatúnak mutatkozik, és azt is feljegyezték róla, hogy mértéktelenül szeretett enni. [[Kri. e. 250]]-ben bekövetkezett halálát állítólag kövérsége miatti megfúlás okozta. Bereniké és III. Ptolemaiosz frigyét csak a halála után kötötték meg, ekkor a tartomány ismét egyesült Egyiptommal.
 
== Lásd még ==
Az Egyiptomtól többször függetlenedő Kürénét a Ptolemaida dinasztia két másik tagja is uralta az idők folyamán:
 
*[[VIII. Ptolemaiosz Euergetész]], [[V. Ptolemaiosz Epiphanész]] kisebbik fia ([[Kri. e. 163]]–[[Kri. e. 145|145]]);
*[[Ptolemaiosz Apión]], [[VIII. Ptolemaiosz Phüszkón]] törvénytelen fia ([[Kri. e. 116]]–[[Kri. e. 96|96]]).
 
== Források, hivatkozások ==
* [[Hegyi Dolores]] - [[Kertész István (történész)|Kertész István]] - [[Németh György (történész)|Németh György]] - [[Sarkady János]]: Görög történelem a kezdetektől Kri. e. 30-ig. Budapest, Osiris, 2005. ({{ISBN|9633897998}})
{{smithbio}}