„Henry Kissinger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GyS (vitalap | szerkesztései) hiányzó betű pótlása apja nevében, hivatkozások rendbetétele (+ és -) , egyéb apróságok |
|||
23. sor:
| halálozási hely =
| halálozási dátum =
| házastárs = Ann Fleischer (1949 és 1964 között)<br />Nancy Maginnes (1974-től)
| párt = [[Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)|Republikánus]]
| foglalkozás =
34. sor:
== Személyes háttér ==
Kissinger a [[bajorország]]i [[Fürth (Bajorország)|Fürth]] városában látta meg a napvilágot Heinz Alfred Kissinger néven, [[1923]]. [[május 27.|május 27-én]]
[[Liberalizmus|Liberális]] [[Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)|republikánusként]], és hogy az amerikai külpolitikában nagyobb szerephez jusson, [[Nelson Rockefeller]] republikánus jelöltnek, [[New York
Első feleségétől két gyermeke született. Jelenleg második feleségével, Nancy Maginnes-el él a [[Connecticut]] állambeli Kent városában, ahol saját cégét, a [[Kissinger Associates]] nevű tanácsadó vállalatot igazgatja.
43. sor:
== Külpolitika ==
Kissinger Nemzetbiztonsági Főtanácsadóként dolgozott [[1969]] és [[1975]]
Mint a ''[[Realpolitik]]'' támogatója és követője, jelentős szerepet játszott az
=== ''Détente'' és nyitás Kína felé ===
52. sor:
Mint nemzetbiztonsági tanácsadó Nixon idején, Kissinger úttörője volt a ''détente'' politikájának az USA és a [[Szovjetunió]] illetve [[Kína]] között. A stratégia részeként kezdeményezte a légköri kísérleti atomrobbantásokat tiltó és a fegyverzetcsökkentést előirányzó tárgyalásokat, melyek végül az [[1972]]-ben aláírt [[SALT–1]], illetve a [[ballisztikus rakéta|ballisztikus rakéták]] limitálásáról szóló [[ABM]] (Anti-Ballistic Missle Treaty), illetve az [[1979]]-es [[SALT–2]] szerződéshez vezettek. A stratégiai fegyverek fokozatos leszereléséről szóló tárgyalásokat eredetileg [[1968]]-ban már el akarták kezdeni, de a csehszlovák [[bársonyos forradalom]], majd a Varsói Szerződés tagállamainak inváziója után tiltakozásképpen elhalasztották.
Kissingernek sikerült diplomáciai nyomást gyakorolnia a Szovjetunióra rövid egymásutánban két Kínába tett utazásával [[1971]] júliusában, illetve októberében (melyből az első titkos volt), melyeken
=== Vietnám és Kambodzsa ===
60. sor:
=== Indo-pakisztáni háború ===
{{Bővebben|Indiai-pakisztáni háború}}
Kissingert éles kritikák érték az [[1971]]-es, [[India]] és [[Pakisztán]] között kirobbant [[Indiai-pakisztáni háború]] során kifejtett tevékenysége miatt, mivel hiába készült számos jelentés a [[banglades]]i (akkoriban még kelet-pakisztáni) „tisztogatásokról” és hiába került nyilvánosságra a [[Blood telegram]] (Archer Blood bangladesi amerikai diplomata éles hangvételű tiltakozó telegramja a [[Bangladesi felszabadítási háború]] után elkövetett háborús bűnök és emberi jogi sérelmek megtorolatlansága miatt), ezek ellenére sem tett semmit [[Yahya Khan]] pakisztáni elnök, vagy a [[Pakisztán hadereje|pakisztáni hadsereg]] tevékenységének leállítására. A háborúban győztes India és a [[Szovjetunió]] között a háború előtt nem sokkal korábban aláírt baráti szerződés miatt Kissinger különösen érdekelt volt a szovjetek [[Dél-Ázsia|dél-ázsiai]] térnyerésének megakadályozásában, illetve a Kínával kötött hallgatólagos szövetség demonstrálására is jó lehetőséget adott, hogy az
Az elmúlt években ismét felszínre került az a hangfelvétel, mely közte és az elnök (Nixon) között [[1971]]. [[november 5.|november 5-én]] történt beszélgetést rögzítette
| coauthors=Keefer, Edward C.; Smith, Louis J.
| title=150. Conversation Among President Nixon, the President’s Assistant for National Security Affairs (Kissinger), and the President’s Chief of Staff (Haldeman), Washington, November 5., 1971, 8:15–9:00 a.m.
77. sor:
[[Fájl:Nixon and Kissinger.png|right|thumb|250px|''Ismail Fahmi'' [[egyiptom]]i külügyminiszter találkozója Nixonnal és Kissingerrel a harcok befejezése után tíz nappal, [[1973]]. [[október 31.|október 31-én]]]]
[[1973]]-ban a [[jom kippuri háború]] befejezése után Kissinger vezette a béketárgyalásokat [[Izrael]] és a háborút meglepetésszerűen kirobbantó, majd hamar elvesztő
Izrael a kezdetben Egyiptom és Szíria által elfoglalt területeket visszaszerezte, majd a [[Golán-fennsík]]tól keletre fekvő területet is elfoglalták, illetve egészen a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornáig]] nyomultak előre, annak mindkét partját elfoglalva. Kissinger kényszerítette az izraelieket az újonnan szerzett területek jó részének visszaadására, mely nagyban hozzájárult az egyiptomi-izraeli békeszerződéshez. A mozzanat egyben előrébb mozdította az egyiptomi-amerikai kapcsolatokat is, az addigi erősen szovjetbarát politikájukat felülírva. A békét végül [[1978]]-ban kötötték meg, melyben a [[Sínai-félsziget]] (és egyben a Szuezi-csatorna) visszaszolgáltatásáért cserébe Egyiptom elismerte
=== Chile ===
85. sor:
Kissinger szorgalmazta és támogatta a [[Dél-Amerika]] déli részén ([[Argentína]], [[Chile]]), illetve [[Latin-Amerika]] más részein akkoriban született, vagy már meglévő anti-kommunista katonai [[junta|juntákkal]] való barátságos diplomáciai kapcsolatok kiépítését és fenntartását, így a chilei belpolitikába történt burkolt beavatkozást az [[1970]]-ben demokratikusan megválasztott [[Salvador Allende]] nyíltan [[marxizmus|marxista]], kubapárti elnök elmozdítására, aki hivatalba lépése után nem sokkal számos amerikai érdekeltségű céget államosított.
Nixon kormánya idején a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] megbízást kapott egy katonai puccs előkészítésére, de az kudarcba fulladt.<ref>[http://foia.state.gov/Reports/ChurchReport.asp Church Report (U.S. Department of State)]</ref> Ezután jelentős összegekkel támogatta az 1972-es és 1973-as tömeges kormányellenes megmozdulásokat, melyet Kissinger az Allende kormányról tett, sokat vitatott kijelentéseiben úgy indokolt, hogy „Nem értem, hogy miért kéne állnunk és néznünk, ahogy egy ország [[kommunizmus|kommunistává]] válik polgárai felelőtlensége folytán” illetve „ezek az ügyek túl fontosak a chilei választók számára ahhoz, hogy ezt egyedül ők dönthessék el”. Ezek a nyilatkozatok a közvélemény jelentős részében felháborodást keltettek, akik ezt Chile szuverenitásának lenézéseként, arról lekezelő hangnemben történő nyilatkozatként értelmezték.
[[1973]] szeptemberében a chilei hadsereg főparancsnoka, [[Augusto Pinochet]] által vezetett katonai puccs során Allende eltűnt, majd holtan került elő. Halálának körülményei máig nem tisztázottak,<ref>[http://www.fas.org/irp/world/chile/allende.htm Pike, John. Allende's Leftist Regime. Federation of American Scientists.]</ref> ahogy Kissinger pontos szerepe sem ebben az amerikai intervencióban.<ref name="Interim Report">[http://history-matters.com/archive/church/reports/ir/contents.htm Alleged Assassination Plots Involving Foreign Leaders (1975)], [[Church Committee]], pages 246–247 and 250–254.</ref>
Kissinger egy későbbi chilei látogatása során
{{Wikidézet}}
102. sor:
== Háborús bűnök ==
A [[2002]]-ben nyilvánosságra hozott dokumentumok miatt, melyek az
==Kapcsolódó szócikkek==
|