„Logikai grammatika” változatai közötti eltérés

Az analitikus filozófia, melynek a logikai grammatika kitüntetett eszköze, csak azokat a [[metafizika]]i jellegű problémákat szándékozik tárgyalni, amelyeknek a nyelvben megnyilvánuló vetületei vannak. Egy tetszőlegesen választott logikán alapuló nyelvben egyáltalán nem könnyű feladat megmondani, hogy a mondatok, nevek mit is jelölnek. Szemantikai értékek ugyan adhatók nekik, de '''a''' jelentés megállapítása metafizikai problémának tűnik. Vannak azonban szerencsés esetek, melyekben a nyelv mögötti logika árulkodik az [[jelölet]]ek metafizikai tulajdonságairól. Ilyen az impredikabilitás problémája és a Russell-paradoxon esete is.
 
Az individuumnevek kategóriáját kibővíthetjük (a lambdaoperátor segítségével) a funktornevekkel és (az osztályabsztrakciók jóvoltából) az osztálynevekkel. A paradoxonok azonban kétségessé teszik, hogy ezek a bővítések legitimek-e. Mennyiben tekinthetünk egy osztályt vagy egy "függvényt" (nevezzük így egy funktornév jelöletét) individuumnak? Az ellentmondásokból arra következtethetünk, hogy bizonyos függvények és bizonyos osztályok nem individualizálhatók. Az axiomatikus halmazelmélet azonban azt mutatja, hogy bizonyos osztályok megfelettetésbe hozhatók a halmazelmélet individuumaival és bizonyos funktorok szintén kezelhetők individuumként. El kell tehát különítenünk a nevek azon kategóriáját, melyek individuumnevek és azokat, melyek nem azok (bár nem tudjuk, hogy akkor valójában mik). Az axiomatikus halmazelmélet (például a ZF axiómarendszer) úgy tűnik, jól elkülöníti azokat az összességeket, melyek individuális tulajdonsággal bírnak (ezek a halmazok) és azokat, melyek nem (ezek az úgy nevezett valódi osztályok). Hasonlóképpen a halmazelméleti függvényeket, mivel maguk is halmazok, individuumoknak kell tekintenünk. Ám vigyázni kell azzal, hogy míg funktorból megszámlálható sok lehet egy nyelvben (minthogy a nyelvi szerkezetek összessége is csak megszámlálható), addig a halmazelméleti függvényből akármilyen végtelen számosságúszámosságnál istöbb lehetvan.
 
Bár ezt a [[Skolem-paradoxon]]hoz hasonló problémát a modellelméleti szemantika megoldotta, a nyelvfilozófiában, a jelentés elméletében még mindig megoldásra váró feladat.