„Csoóri Sándor (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
→‎Élete: Ki más lenne a képen?
15. sor:
 
== Élete ==
[[Kép:Csoóri Sándor író és költő. Fortepan 13773.jpg|bélyegkép|balra|260px|Csoóri Sándor 1973-ban]]
[[1930]]-ban született [[Zámoly]]on, [[Kálvinizmus|református]] parasztcsaládban.
[[1950]]-ben érettségizett a [[Pápai Református Kollégium]]ban, majd az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az [[Irodalmi Újság]] munkatársa, 1955-től 56-ig az [[Új Hang (folyóirat, 1952–1956)|Új Hang]] versrovat-szerkesztője. [[1956]] után egy ideig nem talált munkát, majd az [[1960-as évek]] elején a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] újságjának szerkesztői munkatársa, [[1968]]-tól [[1988]]-ig a [[Mafilm]] dramaturgja.
27. sor:
Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. [[Németh László (író)|Németh László]] és [[Illyés Gyula]] nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: ''„Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai”'' ([[Görömbei András]]).
 
[[Image:Csoóri Sándor (Bahget Iskander).jpg|leftright|thumb|200px|2009-ben ([[Bahget Iskander]] felvétele)]]
[[Szociográfia|Szociográfiát]] (''Tudósítás a toronyból'', [[1963]]), szociográfiai jellegű kisregényt (''Iszapeső'', [[1981]]), gyermekverseket (''[[Lekvárcirkusz bohócai]]'', [[1969]]; ''Lábon járó verőfény'', [[1987]]; ''[[Ördögfióka]]'', [[2006]], ''Moziba megy a Hold'', [[2008]]; ''Hova megy a hegy?'', 2011) is írt. Kósa Ferenc (''Tízezer nap''; ''Ítélet''; ''Hószakadás''; ''Nincs idő'') és [[Sára Sándor]] (''Földobott kő''; ''[[80 huszár]]''; ''Tüske a köröm alatt'') filmjeinek forgatókönyvírója volt. Összegyűjtött versei [[2000]]-ben láttak napvilágot ''(A jövő szökevénye),'' [[2004]]-ben megjelent válogatott verseinek gyűjteménye ''(Elkártyázott köpeny).'' [[2007]]-ben ''Tizenhét kő a parton'' címmel jelent meg esszékötete. [[2009]]-ben ''Harangok zúgnak bennem'' címen adott ki újabb verseskötetet.