„Zselic” változatai közötti eltérés

[[Kép:Siget-Valvasor.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Szigetvár vára]]

 

Az [[Újkőkorszak|újkőkorban]] Kaposvár környékén már jelentősebb települések voltak. A csiszolt kőkorszak leletei nagy számban kerültek elő a Kaposvölgyből. A késői bronzkorban, illetve a vaskorban, jelentős népesség élt a ''Zselic'' dombvidékén. A [[honfoglalás]] idejében a ''Zselicet'' [[Szláv népek|szlávok]] lakták. A honfoglaló magyarság Etelközi életformáját megőrizve, a síkságokat, alacsonyabb dombvidékeket szállta meg. A gyér szláv őslakosság a hegyekben és hegylábi területeken élt, de lassan beleolvadt a magyarságba. A török hódoltság előtti időszakban a ''Zselicet'' teljes egészében magyarok lakták. Ebben az időben a kistáj legfontosabb terményei a búza és a bor volt. [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Pécs]] és [[Szigetvár]] eleste után a ''Zselic'' teljes területe török megszállás alá került, s a terület az 1689-es felszabadulásig szinte elnéptelendett. Az üres területre [[dunai svábok|sváb]] telepesek is érkeztek. A 19. század elején tértek át a 2, majd 3 nyomásos gazdálkodásra és kezdték el az állattenyésztést (juh, szarvasmarha) is fejleszteni, mert a művelhető földterületek elfogytak és csak erdőirtással, vagy a mocsarak lecsapolásával juthattak művelhető földhöz. 1882-ben épült meg a Pécs-Budai vasútvonal, amivel csökkent a terület falvainak elzártsága.