„Keleti blokk” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A valamikori keleti blokk országait gyakran a Szovjetunió csatlósállamaiként is emlegették.<ref>Whincop, Michael J., ''Corporate Governance in Government Corporations'', Ashgate Publishing, Ltd., 2005, {{ISBN|0-7546-2276-2}}, page 43</ref><ref>Feldbrugge, Ferdinand Joseph Maria, ''Russian law: the end of the Soviet system and the role of law'', Martinus Nijhoff Publishers, 1993, {{ISBN|0-7923-2358-0}}, page 63</ref><ref>Black, Cyril Edwin Robert English, Jonathan E. Helmreich, Paul C. Helmreich, A. James McAdams, ''Rebirth: A Political History of Europe Since World War II'', Westview Press, 2000, {{ISBN|0-8133-3664-3}}, page 178</ref>
 
A blokk létezése idején ezeket a neveket a blokkon kívül használták, a blokkon belül inkább a '''szocialista országok''' név volt használatos. Ez utóbbit szélesebb értelemben, az Európán kívüli kommunista államokra is használták, de a ''keleti blokk'' vagy ''kommunista blokk'' nevek is utalhattak a szovjet ellenőrzés alatt álló és a Szovjetunióval szövetséges országok összességére is. Ezen kívül ebben az időben „[[Kelet-Európa]]” neve is nagyjából egyet jelentett a keleti (szocialista) blokkal.
 
A '''kommunista blokk''', '''keleti blokk''', '''szovjet blokk''' nevek a blokk területén a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megrendülésétől kezdtek csak elterjedni.
== Története ==
 
A [[második világháború]]ban a [[Szovjetunió]] hadműveleti területeit képező, utóbb a szövetséges erők megállapodása értelmében szovjet katonai megszállás alá került államok ([[Bulgária]], [[Csehszlovákia]], [[Magyarország]], [[Lengyelország]], [[Románia]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]] („Kelet-Németország”)) a háború után, 1949-ben közös gazdasági szövetséget ([[KGST]]) hoztak létre, majd 1955-ben a [[Varsói Szerződés]] megkötésével katonai szövetségbe tömörültek. A két szövetség tagja volt alapításuk évétől [[Albánia]] is, de 1961-től – a szovjet blokktól politikailag eltávolodó kínai–albán együttműködés kereteinek kiépülésével párhuzamosan – tevékenységében aktívan nem vett részt; formálisan azonban csak 1968-ban lépett ki a Varsói Szerződésből, jóval később, 1987-ben pedig a KGST-ből.{{jegyzet|{{RétiAlbSors|161., 188}}}} [[Jugoszlávia]] pedig sohasem írta alá a varsói szerződést, és a KGST-nek is csupán társult tagja volt, noha kommunista állam volt egészen [[1989]]-ig.
 
A blokk országai néhányszor megpróbáltak elszakadni. A radikálisabb elszakadási kísérleteket, mint az [[1953-as keletnémet felkelés]], az [[1956-os forradalom|1956-os magyar forradalom]] és az [[1968]]-as [[prágai tavasz]] győzelmét katonai [[intervenció]]val akadályozták meg, míg a többi, politikai próbálkozást vagy egyszerűen betiltották – és vezetőiket, tagjaikat és szimpatizánsaikat hosszabb-rövidebb időre bebörtönözték –, vagy diplomáciai úton fojtották el. [[A Szovjetunió felbomlása]] egyúttal a keleti blokk összeomlását is maga után vonta. Ezzel a blokk volt országaiban megbukott a szocializmus.
 
== Jegyzetek ==
Névtelen felhasználó