Főmenü megnyitása

Módosítások

==A háború==
A zelóták és a hozzájuk csatlakozó esszénusok a békepártiakat elhallgattatták, és súlyos veszteségek árán kiverték Gallus seregeit is [[66]]-ban. [[Nero római császár|Néró]] utasítására [[Vespasianus római császár|Vespasianus]] [[67]] tavaszán 3 légió és segédcsapatok élén megtorló hadjáratba kezdett, elsőként Galileát foglalta el. Galileát könnyen meghódíthatta az ottani egységes vezetés hiánya miatt, illetve a jeruzsálemi kormányzat által kijelölt [[Iosephus Flavius|Josephus Flavius]] alkalmatlansága miatt. Maga Josephus is fogságba esett.
 
A zsidók ügyét jelentős mértékben nehezítette a belső egység ingatagsága, sokszor annak hiánya. Ugyanis egyes területek, mint Galilea, vagy Szamária külön harcot vívtak és a jeruzsálemi központtól független államokat akartak létrehozni. Ennek oka, hogy Galileában jelentős számban éltek nemzsidó etnikumú csoportok is, amelyek nem szívesen vették volna egy zsidó dominanciájú állam létrejöttét. A szamaritánusok, bár zsidó vallást követtek, hitük jó néhány ponton eltért attól, azonkívül nemzetiségileg ők sem képezte tiszta zsidó közösséget.
 
Vespasianus 68 tavaszán kelt át a Jordánon, Jeruzsálem felé haladt. Néró halála és az azt követő trónviszályok miatt azonban átmenetileg leállította az előrenyomulást, mely csak 70 tavaszán, immár [[Titus római császár|Titus]] vezetésével folytatódott. Titus 70 húsvétja után körülzárta [[Jeruzsálem]]et, a körülfogott tömeg az éhség és a fellépő járványok dacára hevesen ellenállt. Öthavi ostrom után esett el, s teljesen rommá vált, lerombolták a monumentális [[jeruzsálemi templom|heródesi templom]]ot is. A vezéreket foglyul ejtették, hogy azután 700 válogatott férfival együtt részt vegyenek Titus diadalmenetében.