„A mesék meséje” változatai közötti eltérés

a
typo, link
(→‎Cselekmény: Helyesírási és nyelvtani hibák)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (typo, link)
Bár a pajzán nyelvezet mindig is jelen volt a [[világirodalom]]ban, a [[román irodalom]]ban viszonylag későn, a 19. század végén jelent meg. ''A mesék meséje'' az egyik legelső – és egyes méltatók szerint máig legjobb – fennmaradt román pornográf iromány.<ref name="parascan">{{cite web|url=http://adevarul.ro/locale/botosani/ion-creanga-opera-pornografica-aparut-povestea-povestilor-publicat-mascarile-popii-scrise-doar-chefurile-secrete-junimea-1_54f080a1448e03c0fd0b5bf2/index.html|title=Ion Creangă și opera pornografică: cum a apărut „Povestea poveștilor” și cine a publicat măscările „popii”, scrise doar pentru chefurile secrete de la Junimea|author=Cosmin Zamfirache|date=2015-2-28|accessdate=2017-09-18|work=Adevărul}}</ref> Egy másik jelentősége abban van, hogy – a ''Buta Ionică meséjé''vel együtt – új oldaláról mutatja be Creangăt, aki az irodalmi közfelfogás szerint a román irodalom klasszikusa, számos népszerű gyermekmese szerzője, „bájos gyerekíró”.<ref name=":1">{{Cite web|url=http://epa.oszk.hu/00300/00381/00193/EPA00381_kortars_2014_06_24228.htm|title=Orbán János Dénes: Sándor vagyok én is…; Alkalmi mesék idegbeteg felnőtteknek|accessdate=2017-09-18|author=Pécsi Györgyi|year=2014|month=június|work=Kortárs}}</ref>
 
== Cselekmény ==
Egy paraszt éppen kukoricát készül vetni, amikor arra jár [[Jézus]] és [[Péter apostol|Szent Péter]], és megkérdezik tőle, mit vet. A paraszt dühös, amiért megzavarják a munkájában, ezért mérgesen odaveti: „Faszt!”. Jézus ezért megátkozza a vetést, és valóban [[Hímvessző|pénisz]]ek nőnek a kukoricacsövek helyén. A paraszton egy öregasszony segít: azt javasolja neki, arassa le a péniszeket, és adja el a vásárban. Megmutatja a parasztnak, amit az ördögtől tanult el, hogy hogyan kell azokat használni: ha füttyent az ember, a pénisz működésbe lép rajta, és csak akkor hagyja abba, ha azt mondják neki, „Hó, te barom!”.
 
A mese stílusa és nyelvezete – híven a falusi-kisvárosi környezethez, ahol a történet játszódik – népies. Ugyanakkor a szöveget – mind témaválasztásában, mind a felhasznált szavak szempontjából – vulgárisnak,<ref name=":1" /> obszcénnek<ref>{{Cite web|url=http://multikult.transindex.ro/?cikk=12276|title=Fordítások vagy obszcenitás: irodalom a magyar napokon|accessdate=2017-09-18|work=https://www.transindex.ro}}</ref> és pornográfnak<ref name="parascan" /><ref name=":0">{{Cite web|url=http://adevarul.ro/locale/hunedoara/folclorul-pornografic-romani-cele-mai-vulgare-povestiri-facut-deliciul-ascultatorilor-de-a-lungul-timpului-1_5856b0165ab6550cb88bf1c3/index.html|title=Folclorul pornografic la români. Cele mai vulgare povestiri care au făcut deliciul ascultătorilor de-a lungul timpului|accessdate=2017-09-18|author=Daniel Guță|date=2016-12-19|work=Adevărul}}</ref> minősítik az elemző szakértők, kritikusok.
 
A minősítések háttere nyilvánvaló: Az eredeti román szövegben több mint negyvenszer szerepel a férfi nemi szervet jelentő vulgáris szó, de egy másik, „ülep” jelentésű trágárság is fél tucatnál többször megjelenik<ref name="eredeti" /> (ezeket az elemzésekben néha elliptikusan[[három „p...”pont]]tal „p…”, illetve „c...”„c…” alakban idézik<ref name=":0" />). A történet a mindennapi élet természetes részeként ábrázolja az alkalmi szexet, az önkielégítést, valamint az anális közösülést, és mulatságos kellemetlenségként mutatja be a nemi erőszakot.<ref name="magyar-ford" />
 
Daniel Guță elemzése szerint a népies és pornográf nyelvezet és stílus ötvöződésének hagyománya van a román folklórban. 1930-ban Emilian Novacoviciu egy teljes antológiát jelentetett meg ''Folclor pornografic bănățan'' ([[Bánság]]i pornográf folklór) címmel. Guță szerint a román pornográf folklór inspirálta [[Mihai Eminescu]] és Ion Creangă népies-vulgáris műveit, köztük a ''Mesék meséjét'', a ''Buta Ionică meséjét,'' illetve Eminescu „szabadszájú” verseit.<ref name=":0" />
 
[[Fájl:Donación Botero. Dalí 2. Casa de la Moneda. Bogotá.jpg|bélyegkép|Szexualizált kukoricaábrázolás [[Salvador Dalí]] alkotásában.]]
 
== A kukorica mint fallikus szimbólum ==
Creangă nem az első és nem az utolsó alkotó, aki a kukorica fallikus aspektusát ábrázolja. A magvakkal borított, hosszúkás kukoricacső mint fallikus szimbólum visszatérő motívum a művészetben: megjelenik például az [[Olmékok|olmék]] kukoricaisten-ábrázolásokban,<ref>{{cite book|title=The Story of Corn|pages=35|author=Betty Harper Fussel|publisher=University of New Mexico Press|location=Albuquerque|year=1992}}</ref> [[Salvador Dalí]] egyik szobrában,<ref>{{cite web|url=http://www.dali.com/blog/dalis-obsessions-in-3-d-in-his-retrospective-bust-of-a-woman/|title=Dali’s Obsessions in 3-D in his ‘Retrospective Bust of a Woman’|accessdate=2017-09-18|author=Paul Chimera|date=June 29, 2011|archiveurl=https://archive.is/20151127170706/www.dali.com/blog/dalis-obsessions-in-3-d-in-his-retrospective-bust-of-a-woman/|archivedate=2015-11-27}}</ref> vagy [[William Faulkner]] ''Szentély'' című regényében<ref>{{cite book|pages=52|author=Susan Ditto et al|title=Affect and Power: Essays on Sex, Slavery, Race, and Religion|chapter=Sexuality and Privacy in Rural Mississippi|publisher=University Press of Mississippi|year=2005}}</ref> is.
==Források==
{{források}}
 
{{Wikisource|Povestea poveștilor|A mesék meséje|3=ro}}
{{Portál|Irodalom}}