„Ptolemaida-dinasztia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Diadochen1.png|bélyegkép|jobbra|float|300px|Az ókori világ felosztása Nagy Sándor halála után]]
A '''Ptolemaida-dinasztia''', másképpen '''Lagida-dinasztia''' vagy '''XXXIII. dinasztia''' egy [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus]] királyi család volt, mely majdnem 300 éven keresztül irányította az [[ókori Egyiptom]]ot, [[i. e. 305|Kr. e. 305]]–[[i. e. 30|30]]-ig.
 
[[I. Ptolemaiosz]], Lagosz fia egyike volt [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Makedónia|makedón]] tábornokainak. [[I. e. 323|Kr. e. 323]]-ban Nagy Sándor halála előtt kinevezte [[Egyiptom]] [[szatrapiasatrapa|szatrapájánaksatrapájának]]. [[I. e. 305|Kr. e. 305]]-ben I. Ptolemaiosz [[fáraó]]nak kiáltotta ki magát, későbbmajd felvettefölvette a Szótér nevet, melynek (jelentése: ''megváltó)''. Az egyiptomiak hamar elfogadták a Ptolemaioszokat a független Egyiptom régi fáraóinak utódaként, mivel azok az ősi egyiptomi rítusok szerint uralkodtak és magukat is egyiptominak tekintették. A család uralta Egyiptomot a [[i. e. 30|Kr. e. 30]]-as római hódításig.
 
A dinasztia férfiuralkodói közül mind a Ptolemaiosz nevet viselte. A ptolemaida királynőket, akik közül jó néhány férjeik nővére volt, Kleopátrának, Arszinoénak vagy Berenikének nevezték. A leghíresebb királynő a dinasztia utolsó fáraója, [[VII. Kleopátra]] volt, aki a [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] és [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] közötti, később [[Augustus római császár|Octavianus]] és [[Marcus Antonius]] közötti politikai harcokban betöltött szerepéről ismert. Öngyilkossága jelölte Egyiptom behódolását [[Róma]] előtt és a Ptolemaioszok uralkodásának végét Egyiptomban, egyben a független ókori Egyiptomi Birodalom bukását is.