„Ptolemaida-dinasztia” változatai közötti eltérés

[[I. Ptolemaiosz]], Lagosz fia egyike volt [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Makedónia|makedón]] tábornokainak. [[I. e. 323|Kr. e. 323]]-ban Nagy Sándor halála előtt kinevezte [[Egyiptom]] [[satrapa|satrapájának]]. [[I. e. 305|Kr. e. 305]]-ben Ptolemaiosz [[fáraó]]nak kiáltotta ki magát, majd fölvette a Szótér nevet, melynek jelentése ''megváltó''. Az egyiptomiak hamar elfogadták a Ptolemaioszokat a független Egyiptom régi fáraóinak utódaként, mivel azok az ősi egyiptomi rítusok szerint uralkodtak és magukat is egyiptominak tekintették. A család uralta Egyiptomot a [[i. e. 30|Kr. e. 30]]-as római hódításig. Ezt az időszakot óriási szellemi fejlődés és multikulturalizmus jellemezte, [[Alexandria]] a világ legnagyobb városa volt, a nyugat tudásának legfontosabb csomópontja.

A dinasztia férfiuralkodói közül mind a Ptolemaiosz nevet viselte. A ptolemaida királynőket és királynékat, akik közül jó néhány férjeikférje nővéretestvére volt, Kleopátrának, Arszinoénak vagy Berenikének nevezték. A leghíresebb királynő a dinasztia utolsó fáraója, [[VII. Kleopátra]] volt, aki a [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] és [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] közötti, később [[Augustus római császár|Octavianus]] és [[Marcus Antonius]] közötti politikai harcokban betöltött szerepéről ismert. Öngyilkossága jelentette Egyiptom behódolását [[Róma]] előtt és a Ptolemaioszok uralkodásának végét Egyiptomban, egyben a független ókori Egyiptomi Birodalom bukását is.