„Sipőcz Jenő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
|halál helye=[[Budapest]]
}}
'''Sipőcz Jenő''' ([[Budapest]], [[1878]]. [[szeptember 19.]] – Budapest, [[1937]]. [[január 1.]])<ref>Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 5/1937. folyószáma alatt.</ref> ügyvéd, [[Budapest]] polgármestere, majd [[Budapest főpolgármestereinek listája|főpolgármestere]].
==Élete==
Budapesten született öt évvel a városegyesítés után. Édesapja Sipőcz László, országszerte ismert jogász, a város árvaszéki elnöke, édesanyja Vimmer Ilona. Az Őz utcai elemi iskola után a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|Piarista Gimnáziumban]] végezte középiskolai tanulmányait, majd jogi és államtudományi doktorátust, s ügyvédi oklevelet szerzett, és önálló irodát nyitott. Apja ismertségének köszönhetően irodája felvirágzott, [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] is ügyfelei közé tartozott. A családban először apja pályázott a polgármesteri székre, ám [[1906]]-ban alulmaradt [[Bárczy István]]nal szemben.
Sipőcz Jenő feladta ügyvédi praxisát, s a főváros szolgálatába szegődött. [[1915]]-ben választották meg tiszti ügyésznek. [[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] bukását követően ideiglenes kormánybiztosként irányította a várost, majd [[1920]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] a közgyűlés nagy többséggel polgármesterré választotta.
21 ⟶ 22 sor:
Sipőcz folytatta a [[Bárczy István]] által megkezdett községesítési politikát, azaz a közműüzemek városi tulajdonba vételét, felvásárlását. Ennek keretében egységes városi közlekedési vállalatot hoztak létre BSZKRT néven ([[1922]]. [[december 27.]]), felvásárlással saját fővárosi bankot alapítottak, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt.-t. Szociális lakásépítési programot indítottak, fejlesztették az iskolai és egészségügyi hálózatot. Az [[1930-as évek]]ben gyógyfürdők és szállodák építésével fejlesztették az idegenforgalmat – a ''„Budapest a gyógyfürdők városa”'' szlogen is ebből az időből származik. A városi tulajdonban üzemelő közművállalatok gazdálkodásával kapcsolatban állandó támadások kereszttüzében állt a városvezetés: a korabeli lapok tele voltak visszaélésekről, panamákról szóló hírekkel. Ennek ellenére Sipőczöt még kétszer újraválasztották – egyik alkalommal Bárczy volt az ellenfele, akivel szemben korábban apja nem tudott győzni.
Sipőcz [[1934]]. [[november 24.|november 24-éig]] töltötte be a polgármesteri tisztséget, majd ezt követően a város főpolgármesterévé nevezték ki. Több mint két évig lavírozott ügyesen a kormány és az ellenzék között, mint főpolgármester, ám 1936-ban ágynak esett, s [[1937]]. [[január 1.|január 1-jén]] szívbénulás következtében elhunyt. Több mint 16 éven át volt irányítója a városnak. Felesége Szántó Ilona volt.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13910.htm Magyar Életrajzi Lexikon]
* Gyáni Gábor: Az urbanizáció társadalomtörténete – Tanulmányok, KOMP–PRESS, 2012. {{ISBN|9789731960456}}
{{Budapestpolgármesterei}}
| |||