Főmenü megnyitása

Módosítások

50 bájt hozzáadva ,  15 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A '''közügy''' ('''res publica''') az az elgondolás, hogy az önálló életvitelt biztosító jogokkal rendelkező [[személy|személyekből]] álló [[társadalom]] nem tud fennmaradni akkor, ha az egyes személyek bizonyos problémáit, gondjait nem osztja meg a többiekkel azzal a céllal, hogy az egyedül nem megoldható dolgokat a közösség nagyobb hatalmával, forrásaival, stb. rendezze.
 
Tipikusan ilyen gond az egyes emberek érdekellentéte, a köztük létrejött [[konfliktus]], a társadalom fenntartásához szükséges intézményi berendezkedés ([[vallás]], [[jog]], [[kultúra]] stb.), vagy a biológiai reprodukció szabályozása.
Ily módon '''közügy''' mindaz, ami megosztott ismeret és mindaz, ami titokban marad valamennyi ideig, mert hatással van vagy hatással lehet az egész társadalom boldogulására.
 
Különböző társadalmakban más és más számít közügynek. Van ahol a nyilvános csók, a gyermekek száma, a képviselők vagyona vagy egy autópálya megépítése a közügy, de a közügyektől való eltiltás jobbára csak azt jelenti, hogy az illető nem szavazhat a parlamenti választásokon. A közügy tehát gumimaci, amit a hatalom tetszése szerint rágcsálhat, hogy a lakoságot megfelelő inputtal izgalomban tartsa. A közügy és az ellentéteként létező magánügy közötti határ ezért rugalmasan alakul, függvénye a mindenkori [[írott jog|írott jognak]], szabályozásnak, amelyre az adott ügy eldöntésekor hivatkozni szoktak. A közügy azért közügy, mert lényegénél fogva megosztja a népességet és ezzel alkalmassá válik arra, hogy segítségével uralkodni lehessen egy társadalomban. Következésképpen a [[politika]] egyik legfontosabb témája, amely köré fókuszálni tudják a [[párt|pártok]] a figyelmet, az elhatározást, a támogatási szándékot vagy az ellenszenvet, a haragot és a vágyat az szembeszegülésre.
606

szerkesztés