„Szofja Alekszejevna Romanova orosz nagyhercegnő” változatai közötti eltérés

 

[[1689]]-ben Oroszország és [[Kína]] a nyercsinszki egyezményben egyenrangú kereskedelemről állapodott meg, ugyan az oroszoknak fel kellett adniuk az [[Amur (folyó)|Amur]] vidékét a békéért cserébe. Korábban a lengyelek megpróbálták rávenni az oroszokat, hogy csatlakozzon [[Ausztria|Ausztriához]] és [[Velencei Köztársaság|Velencéhez]] a törökellenes Szent Ligában. Szofja eleget tett a lengyelek kérésének, cserébe területi egyezményeket kért. [[Kijev]], és a régebben elfoglalt, lengyel területek így orosz kézen maradhattak. Az oroszoknak viszont kártérítést kellett fizetni, és további európai szövetségeseket kellett szerezni. Szofja küldöttsége 11 európai fővárosba látogatott el, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy [[Oroszország]]ra kezdtek európai országként tekinteni. [[1687]] tavaszán Golicin hadjáratot vezetett a [[Krím]]re, azonban a hadsereg nem jutott élelemhez, így júniusban vissza kellett vonulniuk.

Iván gyenge ember volt, akit könnyen lehetett befolyásolni, de Péter erős akarattal rendelkezett, és ahogy egyre idősebb lett, úgy akart egyre több hatalmat. Szofja abban reménykedett, hogy Ivánnak fia születik, és így biztosítja az ő uralmukat a trónon, azonban édestestvérének csak lányai lettek. Hatalma megerősítése érdekében [[1684]]-ben a saját képmásával ellátott pénzérméket veretett, és felvette az egyeduralkodói címet. [[1689]]-ben Golicin újból harcba indult a Krímre, de az élelemhiány miatt megint hátrafordult, ráadásul a visszavonuló orosz seregeket szétkergették a tatárok és a törökök szabadcsapatai. Péter ennek láttán egyre hangosabban adott hangot nemtetszésének. Szofja [[1689]] augusztusában pánikba esett, és a Moszkva közelében lévő, megerősített kolostorba, [[Szentháromság–Szergij-kolostor|Troice-Szergijeva lavrába]] menekült. Szofja emberei is sorra átpártoltak Péterhez, aki szeptember elején átvette a hatalmat nővérétől.

 

Golicin herceget száműzték, Szofját pedig a [[Novogyevicsij-kolostor]]ba kényszerítették. [[1699]]-ben a sztrelecek megint fellázadtak Péter ellen. A hatalmat Szofjának akarták adni, azonban a lázadást leverték. Több sztrelecet is Szofja ablaka előtt akasztottak fel, mivel Péter meg volt győződve róla, hogy a felkelést Szofja robbantotta ki. És bár erre nem találtak bizonyítékot, Szofja kénytelen volt felvenni az apácafátyolt. A nagyhercegnőt teljesen elzárták mindentől, még apácatársaitól is. Csak az oroszok legfontosabb ünnepén, a [[Húsvét]]on vehetett részt nyilvánosan. Hat évvel később, [[1704]]. [[július 14.|július 14-én]] (a régi naptár szerint [[július 3.|július 3-án]]) halt meg.

{{Commonskat|Sophia Alekseyevna}}

 

== Források ==

 

{{nemzetközi katalógusok}}

 

[[Kategória:Romanov-ház]]