Wikipédia

„Szofja Alekszejevna Romanova orosz nagyhercegnő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
== Származása és útja a hatalomig ==
[[Fájl:Russian coa 1830.png|balra|70px]]
Szofja [[I. Alekszej orosz cár|I. Alekszej]] és a cár első feleségének, [[Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné|Marija Miloszlavszkajának]] volt a hatodik gyermeke. Édesanyja [[1669]]-ben meghalt, a cár pedig újranősült: [[Marija Kirillovna Nariskina|Marija Nariskinát]] vette el. A Miloszlavszkijok és a Nariskinok rivalizálása végigkísérte Zsófia gyermekkorát; mindkét család nagyobb hatalmat és befolyást akart az uralkodó felett.
 
[[III. Fjodor orosz cár|III. Fjodor]], Szofja fivérének halála után a Miloszlavszkijok és a Nariskinok hatalmi harcba szálltak egymás ellen. Joakim pártiárka, hogy elejét vegye a háborúskodásnak, gyűlést hívott össze, ahol uralkodónak választották Szofja féltestvérét, [[I. Péter orosz cár|Pétert]], régense pedig édesanyja, Marija Nariskina lett. Szofja másik fivérét, [[V. Iván orosz cár|Ivánt]] gyenge látása és beszédhibája miatt alkalmatlannak nyilvánították az uralkodásra, pedig Iván idősebb volt, mint Péter.
 
[[1682]] májusában, nem sokkal azután, hogy Pétert választották meg cárnak, a [[sztreleceksztrelec]]ek fellázadtak. A felkelés Szofja, és anyai rokonai, a Miloszlavszkij család támogatásával tört ki, mivel így akartak hatalomhoz jutni. A sztreleceket nem volt nehéz rávenni a felkelésre, mivel jó ideje elmaradt a zsoldjuk, és a parancsnokaik igen kegyetlenül bántak velük. A Nariskin család azonban nem tett lépéseket a sztrelecek megbékítésére, így a lázadás egyre jobban erőre kapott. [[május 15.|Május 15-én]] az a hír terjedt el, hogy megölték Ivánt, mire a felkelők betörtek a [[Kreml (Moszkva)|Kremlbe]].
[[Fájl:Sophia Alekseyevna by anonim (19 c., Hermitage).jpg|bélyegkép|balra|220px|A fiatal Szofja]]
Natalja Nariskina, Szofja és Iván mostohaanyja, valamint Péter édesanyja válaszul megjelent a sztrelecek előtt Ivánnal és Péterrel, hogy azok lássák, a hír nem igaz. A sztrelecek megnyugodtak, és békében elvonultak volna, de a parancsnokuk, Mihail Dolgorukov herceg becsmérlő megjegyzést tett rájuk. A sztrelecek bosszúból megölték a herceget, feldúlták a Kremlt, meggyilkolták Matvejevet (a Nariskinok egyik fő támogatóját), valamint a Nariskin család több tagját. A vérengzés tovább folytatódott, egészen [[május 23.|május 23-áig]], amikor a sztrelecek egyik vezetője azzal állt elő, hogy Iván és Péter legyenek társuralkodók.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szofja_Alekszejevna_Romanova_orosz_nagyhercegnő”