„Ponyo a tengerparti sziklán” változatai közötti eltérés

Fudzsimoto, a meghasonlott, az emberiségből és épp ezért saját emberségéből is kiábrándult férfi az óceán mélyén él aranyhal-lányaival. Felesége maga az óceán, azaz a tenger istennője, Granmamare. (Granmamare neve három szóból van összerakva a "gran", azaz: 'nagy'; a "mare", azaz: 'tenger'; és a "mama" szavakból - Granmamare tulajdonképpen a romlatlan, még az emberi civilizáció előtti őstermészet is, hiszen az élet a tengerben született. Ehhez az istennőnöz az európai mitológiában leginkább a görög [[Gaia]], illetve a római Terra Mater, azaz a Földanya hasonlít.) Fudzsimoto és Granmamare egyik aranyhal-lánya, Brünnhilde kíváncsiságból elszökik otthonról hogy megismerje apja eredeti közegét, a szárazföldet. Amikor partra vetődik, egy ötéves kisfiú, Szószuke talál rá, és ettől a találkozástól föltámad benne a vágy, hogy ő is ember legyen. Szószuke - mivel nem tudja, hogy igazából Brünnhilde a neve - nevezi el [https://www.slaphappylarry.com/film-study-ponyo-by-hayao-miyazaki/ ''Ponyónak''] (a név jelentése: 'puha, kövérkés, duci'). Lánya szökését hamar észreveszi Fudzsimoto, utánamegy és elragadja Szószukétól Ponyót, de hiába viszi haza az óceán mélyi házába, ekkor már nincs igazán hatalma fölötte: Ponyo ellenszegül apjának, nem hisz neki, hogy az emberek undorítóak, megtagadja a Brünnhilde-nevet is, és annyira vágyakozik Szószuke és az emberi lét után, hogy vágyakozásával [[cunami]]<nowiki/>t szabadít a szárazföldre, és a hullámok hátán futva érkezik meg Szószuke karjaiba.
 
A film - azon túl, hogy a végén a kisfiú és a kislány egymásra talál és teljes a happy end - az őstermészet és az emberi civilizáció, azaz óceán és a szárazföld, a női és a férfi őselem kibékülésével ér véget.<ref>{{Cite web |title=Ponyo a tengerparti sziklán – elemzés – Gyerekfilm vagy művészfilm? |url=https://www.filmtekercs.hu/nagyitas/ponyo-a-tengerparti-sziklan-elemzes |work=Filmtekercs.hu |date=2018-03-11 |accessdate=2019-07-08 |language=hu}}</ref>
 
== A film zenéje ==
A film zeneszerzője [[Hiszaisi Dzsó]] [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] [[vezérmotívum]]-rendszerét használva írta meg a film zenéjét - a filmművészetben szinte páratlan pontossággal.
 
A film legfontosabb zenei motívuma, a [https://www.youtube.com/watch?v=6IUHODdxjFE ''Ponyo-motívum'']. Ennek egyik változata a [https://www.youtube.com/watch?v=FA25DmoeS-k ''cunami-motívum''], de ez a kettő csak hangszerelésben és ritmikailag különbözik egymástól. A ''cunami-motívum'' ritmusában azonos Wagner [https://www.youtube.com/watch?v=rcZp7u_Krp8 ''Walkürenritt''] ('walkürök lovaglása') motívumával, illetve a ''Ponyo-motívum'' első négy hangja a ''Walkürenritt'' tükörfordítása. A ''Ponyo-motívum'' másik előzménye (szintén tükörfordítása) Schumann [https://www.youtube.com/watch?v=um8dOgMjrG4&pbjreload=10 ''Fröhlicher Landmann, von der Arbeit zurückkehrend''] ('A munkából hazatérő vidám földműves') című zongoraműve. A ''Ponyo-motívum'' tehát a ''Walkürenritt'' és a ''Fröhlicher Landmann'' [https://www.youtube.com/watch?v=A-75pHR5gwY összevegyítése]. Így zeneileg is megfogalmazódik, hogy találkozik össze Ponyo figurájában Ponyo és Brünnhilde (a kövérkés kislány és a páncélos amazon-istennő), azaz az istennő (walkür), aki irtózik a férfiaktól és az emberi élettől, és a földi, emberi életre, a férj után vágyakozó lány.
 
További motívumok a film zenéjéből (nem teljes lista!):
[https://soundcloud.com/stormyosts3/ponyo-ost-hakko-singo Anya-motívum]
 
* [https://www.youtube.com/watch?v=T5dH1PmMvD8 Tenger-motívum] (egyik előzménye: [[Maurice Ravel|Ravel]] [[:en:Daphnis_et_Chloé|Daphnisz és Chloé]] című művének ''[https://www.youtube.com/watch?v=amGl9Qmgu7E Napfelkelte]'' című tétele
Szószuke [https://www.youtube.com/watch?v=dZ3BkQXfNOQ motívuma]
* [https://soundcloud.com/stormyosts3/ponyo-ost-hakko-singo Anya-motívum] (Granmamare és Risza motívumaként is fölcsendül)
 
* Szószuke [https://www.youtube.com/watch?v=dZ3BkQXfNOQ motívuma]
<br />
 
== Szereplők ==
29

szerkesztés