Wikipédia

„I. Károly frank császár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a egységesen
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Szardínia egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
155. sor:
 
=== Spanyol hadjárat ===
 
 
A paderborni gyűlésen képviseltették magukat azok a [[Spanyolország|hispániai]] [[muszlim]]ok, [[Gerona]], [[Barcelona]] és [[Huesca]] emírei is, akiket [[I. Abd ar-Rahman córdobai emír|I. Abd ar-Rahman]] [[Córdoba kalifái|córdobai emír]] sarokba szorított az [[Ibériai-félsziget]]en. A [[mórok|mór]] uralkodók a katonai segítségnyújtásért elfogadták [[hűbér]]uruknak a nagy frank királyt, és felajánlották neki az [[Ebro]] folyótól északra elterülő földeket. A kereszténység és egyéni hatalmának terjeszkedését remélve és a lojális szászokra hallgatva Károly nagy, baszk és akvitán csapatokkal megerősített sereggel tört [[Andalusz]]ra.
196 ⟶ 195 sor:
 
=== Hispánia és a szaracénok ===
Az itáliai hadjárat során került Károly kapcsolatba a szaracénokkal, akik ekkor uralták a [[Mediterráneum]]ot. Ám fia, Pippin inkább kapcsolatban volt velük itáliai királyságában. Károly egy ismeretlen időpontban meghódította [[Korzika|Korzikát]] és [[Szardínia (Olaszországsziget)|Szardíniát]] és [[799]]-ben a [[Baleár-szigetek]]et. A szigeteket gyakran fenyegették szaracén kalózok, ám Nagy Károly uralma alatt a [[genova]]i és [[toszkána]]i flotta számtalanszor legyőzte őket. Károly eközben a [[bagdad]]i udvarral is felvette a kapcsolatot. [[797]]-ben (vagy talán [[801]]-ben) a bagdadi kalifa, [[Hárún ar-Rasíd]], megajándékozta a frank uralkodót egy [[Abul-Abbas]] nevű [[ázsiai elefánt]]tal és egy mechanikus órával. Hispániában pedig a mórok elleni harcok Nagy Károly fél uralkodását végigkísérték. A déli frontot Lajos fiára bízta, míg ő máshol harcolt. [[785]]-ben seregei megszállták [[Gerona|Geronát]] és kiterjesztették a frank hatalmat [[Katalónia|Katalóniára]] is. Az észak-hispániai muszlim vezetők folyamatosan lázadtak a córdobai fennhatóság ellen, így szívesen nyújtottak segítséget a frankoknak. A frank front lassan de biztosan terjedt ki dél felé. [[795]]-re már Gerona, [[Ausona]] és [[Urgel]] is a kezükre került.
 
[[797]]-ben [[Barcelona]], a térség legnagyobb városa is elesett, amikor Zeid, a város kormányzója fellázadt Córdoba ellen. A mórok [[799]]-ben foglalták vissza. Azonban Lajos teljes seregével átkelt a [[Pireneusok]]on és [[800]]–[[801]]-ben ismét elfoglalta a várost. A frankok ismét megindultak a córdobai emír ellen. [[809]]-ben bevették [[Tarragona|Tarragonát]] és [[811]]-ben [[Tortosa|Tortosát]]. Végül az [[Ebro]] egész torkolatvidékét megszerezték és betörtek [[Valencia (Spanyolország)|Valenciába]], rákényszerítve [[I. al-Hakam]] emírt hogy elfogadja a hódításukat [[812]]-ben.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Károly_frank_császár”