„Munkahenger” változatai közötti eltérés

Sűrített levegő használata esetén [[pneumatika|pneumatikus]] munkahengerekről, míg hidraulika olaj esetén [[hidraulika|hidraulikus]] munkahengerekről beszélünk. A két különböző működtető közeg egyben meghatározza a munkahenger kialakítását és az alkalmazási területét is. A sűrített levegő összenyomhatóságából, gyorsabb [[áramlási sebesség]]éből adódóan a munkahenger kialakítása egyszerűbb és olcsóbb, nagy [[sebesség]]ekre képes, de kisebb erők kifejtésére alkalmas. A hidraulika olaj viszont ezzel szemben nem összenyomható, lassabb áramlású és környezetre is veszélyes, emiatt a munkahenger kialakítása robusztus és nagyon drága, kisebb mozgási sebességekre képes, de hatalmas erők kifejtésére alkalmas, melyet nem csak mozgás közben, hanem inaktív állapotban is képes tartani.

 

* ''[[Munkaközegváltó]]'' berendezés. Ennél az eszköznél a hengerben mozgó dugattyú két különböző közeget választ el egymástól. A dugattyú két oldalára ható hidrosztatikus erők egyensúlyából következik, hogy a két közeg a dugattyún keresztül egymásnak adja át a nyomást. Ezzel a megoldással lehet vegyes munkaközeggel működtetett rendszereket (például pneumatikus és hidraulikus rendszereket) összekapcsolni.

* ''[[Nyomásfokozó]]'' berendezés. Itt a két közeg többnyire azonos típusú, ebben az esetben a két kamra belső [[keresztmetszet]]e eltérő, a differenciáldugattyú nagyobb felületére ható nyomásból származó erővel a kisebb felület nagyobb nyomása tart egyensúlyt. Nyomásfokozót alkalmaznak például a [[vízsugaras vágógép]]ek folyadékszivattyújánál, ahol néhány száz [[Bar (mértékegység)|bar]] nyomású hidraulikus olaj segítségével 2000-4000 bar nyomású vizet állítanak elő.