„Ranschburg Viktor” változatai közötti eltérés

Győrött született, ahol a Szent Benedek-rendieknél a főgimnáziumot 1880-ban végezte. Ezután [[Németország]]ba ment és a frankfurti I. Baer & Co. cégnél négy évig a könyvkereskedés ismereteit elsajátította. Visszatért 1884 augusztusában és a Révai testvérek, később Révai Leó cég üzletvezetője lett. 1900-ban felvették a Március szabadkőműves páholyba. Ugyanebben az évben két francia (magyar vonatkozású) kiadvány érdeméül a francia kormány által az Officier de l'Académie Française kitüntetésben részesült. 1901-ben a lipcsei nemzetközi kiadói kongresszuson a magyar könyvkereskedelmet képviselte, mint a Magyar Könyvkereskedők Egyletének főtitkára. 1901. május 1-jén [[Emich Gusztáv (zoológus)|Emich Gusztáv]] felhívására elvállalta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvkiadó hivatalának vezetését. Ezen állásában részt vett a [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] által szerkesztett tízkötetes ''[[Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története (Szilágyi)|A magyar nemzet történeté]]''nek és a [[Beöthy Zsolt]] által szerkesztett ''Képes irodalomtörténet''nek a létesítésében. 1902-ben az Athenaeum Rt. helyettes igazgatója, 1903 augusztusában pedig annak egyik ügyvivő igazgatója lett. Részt vett a 12 kötetre tervezett ''Műveltség Könyvtára'' szerkesztésében. Később a Pantheon könyvkiadó vállalat élén állt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének sokáig titkára, majd főtitkára, 1906-tól 1919-ig pedig elnökhelyettese volt. Az egyesület közlönyébe, a ''Corviná''ba magas színvonalon álló cikkeket írt. Irodalmi munkásságának legfőbb tárgya a szerzői és kiadói jog. Az 1913. évi Budapesten megtartott nemzetközi kiadói kongresszust ő készítette elő.