„Beszédhang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk fejlesztése |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Ha a rezgés periodikus vagy csaknem periodikus, akkor „[[magánhangzó]]k”-nak nevezett beszédhangokat eredményez. Ezek esetében mindegyik részhang frekvenciája az alaphang frekvenciájának [[többszörös]]e.<ref name="dubois_437">Dubois 2002, 437. o.</ref><ref name="bidu_493"/>
A nemperiodikus rezgés „[[mássalhangzó]]k”-nak nevezett beszédhangokat produkál. Esetében az alaphang és a részhangok frekvenciái között nincs [[arány]]. [[Fizika]]i szempontból a mássalhangzók [[zörej]]ek.<ref name="dubois_437"/><ref name="bidu_493"/> Egyes nyelvekben nemcsak a tudőből közvetlenül kikerülő levegővel képzett egresszív mássalhangzók vannak, hanem olyanok is, amelyek esetében a [[hangszalagrés]] (''glottis'') záródása és nyílása szabályozza a levegő áramlását (glottális mássalhangzók). Ezekből kétféle van. Egyesek egresszívek, mások pedig ún. „ingresszívek”, azaz belégzéssel képzettek.<ref>Bussmann 1998, 548. o.</ref><ref>Crystal 2008, 238–239. o.</ref> Ezeken kívül vannak még egyes nyelvekben olyan mássalhangzók is, amelyek a légzés részvétele nélkül is létrejöhetnek, csak a [[szájüreg]]ben, különböző típusú csettintésekkel (csettintőhangok).<ref>Bussmann 1998, 187–188. o.</ref><ref>Dubois 2002, 86. o.</ref><ref>Crystal 2008, 79–80. o.</ref>
== A beszédhangok fizikai vonásai ==
| |||