|
[[Fájl:Krisztinaváros in 1875.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A [[Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom|Krisztinavárosi plébániatemplom]] képe 1875-ből. Jobbra a háttérben a Karátsonyi-palota és a [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]].]]
A palota a korabeli [[Buda (történelmi település)|Buda]] legnagyobb és legdíszesebb magánházai közé tartozott. Belső berendezését [[neobarokk]] stílusban tervezték, teljes belső kiképzése csak [[1880]]-ban készült el. Reprezentatív belső terei, télikertje, könyvtára, 300 fős színházterme és gazdagon díszített, reprezentatív képtára a régi főúri kastélyok hangulatát idézte fel. A képtár anyagát a gróf főleg barokk festők képeivel töltötte fel, a gyűjtemény legértékesebb darabja [[Jacob Jordaens]]: „Bűnbeesés” c. festménye volt{{refhely|urbface}} (A kép többszöri tulajdonosváltás után, jelenleg (2016) a [[Szépművészeti Múzeum]] tulajdona.){{refhely|artmagazin}}
A palotában számos bált, társasági és kulturális eseményt tartottak. [[1873]]-ban a palotában adott koncertet [[Liszt Ferenc]].<ref>[http://www.karatsonyi.hu/romlokastelyok.htm Romló kastélyok, fogyó birtokok. A Karátsonyiak története (karatsonyi.hu)]</ref> [[1898]]-ban a Guidó gróf által megrendezett farsangi bált maga az uralkodó, [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] király is meglátogatta. Az eseményről a [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] gyakran írt cikket. A gróf elhunytakor, 1885-ben Mikszáth nekrológot is írt róla.{{refhely|budapestcity}}▼A palota széles homlokzata a Vérmezőre és a Várra tekintett. Romantikus stílusú homlokzatát [[rizalit]]ok, [[árkád]]ok, erkélyek tagolták. A főlépcső két oldalához félkörös kocsifelhajtók csatlakoztak. A földszinten a nagy színházterem, a Karátsonyi-képtár és az ebédlő kapott helyet. Az előcsarnok mindkét oldalán díszes lépcsőház vezetett fel az emeletre, díszes kovácsoltvas lépcsőkorlátokkal, a díszterembe és a lakószobákhoz.
▲A palotában számos bált, társasági és kulturális eseményt tartottak. [[1873]]-ban a palotában adott koncertet [[Liszt Ferenc]].<ref>[http://www.karatsonyi.hu/romlokastelyok.htm Romló kastélyok, fogyó birtokok. A Karátsonyiak története (karatsonyi.hu)]</ref> [[1898]]-ban a Guidó gróf által megrendezett farsangi bált maga az uralkodó, [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] király is meglátogatta. Az eseményről a [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] gyakran írt cikket. A gróf elhunytakor, 1885-ben Mikszáth nekrológot is írt róla.{{refhely|budapestcity}}
== Hanyatlás és bontás ==
Guido gróf elsőszülött fia, Karátsonyi Aladár rangon alul nősült, apja rávette, mondjon le elsőszülötti jogairól (primátusáról). Az apa halála után a második fiúgyermek, [[Karátsonyi Jenő]] gróf (1861–1933) örökölte a családi hitbizományt, birtokokat és a palotát is. A családi vagyont ekkor már súlyos jelzálog terhelte. Jenő grófnak nem volt gyermeke, ezért unokaöccsét, [[Keglevich-Karátsonyi Imre]] grófot (1897–1964), húgának, [[Karátsonyi Ilma|Karátsonyi Ilmának]] (1867–1949) és gróf Keglevich Gyulának fiát jelölte ki a családi vagyon örököséül.<ref>[https://www.geni.com/people/Imre-Kar%C3%A1tsonyi-de-Buzin/6000000016831941650 Imre Karátsonyi de Buzin (Keglevich)] (geni.com)</ref> Ilma grófné és fia azonban már nem tudott úrrá lenni a család növekvő adósságain. Korabeli források szerint Imre gróf „eltékozolta a vagyont”{{refhely|urbface}}. A jobb napokat látott Karátsonyi-palota az [[1930-as évek]] elejére a hitelezők kezére került.<ref>[http://pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2005/augusztus/8.htm Fogarassy Attila: Romló kastélyok, fogyó birtokok. Vörösvári újság (online), 2005. augusztus]</ref>
Az épületet [[1938]]-ban alapjaiig lebontották. A telken a magyar kormány egy német birodalmi iskola ''(Reichsschule)'' építését tervezte, hivatalosan a [[Német Birodalom]] – ezekben az években Európa emelkedőben lévő vezető hatalma – irányában tett baráti gesztusként. Az [[1930-as évek]] közepén több nagy ingatlanspekulációs projekt is zajlott Budán, ilyen háttérindíték sem zárható ki. A német iskola sohasem épült fel.{{refhely|budapestcity}}
[[Fájl:Magyar Telekom HQ.JPG |250px|jobbra|bélyegkép|Az egykori palota helyén álló irodaépület 2009-ben, eredetileg a KGMTI, majd a [[Magyar Telekom]] székháza]]
A [[második világháború]] és a kommunista hatalomátvétel után, [[1951]]-1954 között a telekre a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetének (KGMTI) székházát építették, [[szocialista realizmus|szocialista realista]] stílusban, kis részben az egykori kastély alapjainak felhasználásával. A irodaház hatalmas tömbjének alaprajza elfoglalja az egykori Karácsonyi-palota épületének és parkjának teljes területét. [[1968]]-ban a KGMTI-t önelszámoló gazdasági szervezetté, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalattá (KOGÉPTERV) szervezték át. Az 1990-es rendszerváltás után a vállalat szétesett. Az irodaépületet a [[Matáv]] szerezte meg. Az [[1950-es évek]] jellemző szocialista realista stílusában épült házat az [[1990-es évek]]ben védetté nyilvánították, a Matáv nem bonthatta le, ezért eredeti külső formáját megtartva újította fel. 2018-ig a jogutód [[Magyar Telekom]] székháza volt.{{refhely|urbface}}{{refhely|egykorhu}}
== Jegyzetek ==
| 