„Budapest” változatai közötti eltérés

Budapest [[világváros]]sá fejlődésében az [[ipar]]nak kiemelkedő szerepe volt, [[1910]]-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és [[Budapest XXI. kerülete|Csepel]]) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt.<ref>''Budapest székes főváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve 1909-1912'', KSH</ref> A [[trianoni békeszerződés]] után Budapest és elővárosainak ipari túlsúlya meghatározóvá vált a lecsökkent országterületen, a két világháború közötti időszakban a teljes magyar ipari termelés felét a főváros környéki ipari koncentráció adta, amelynek további fejlődését segítette a [[Győri program|háborús készülődés]] is (pl. [[Weiss Manfréd Acél- és Fémművek|Weiss Manfréd Művek]]). Mára Budapest a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a.<ref>[http://urb.bme.hu/segedlet/funkciovadaszat/varos2/GEOPOLITIKA.pdf Budapest geopolitikai helyzete - /urb.bme.hu]</ref>. Így a [[kereskedelem]], [[logisztika]] elég fejlett a fővárosi régióban. A [[Harmadlagos szektor|szolgáltatási]] ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a [[turizmus]]ra épülő [[Vendéglátás|vendéglátóipar]]. Több mint ezer [[étterem]], [[kávéház]] és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a [[magyar konyhaművészet]] és a nemzetközi [[gasztronómia]] fogásai mellé a legjobb magyar [[Bor (ital)|borok]] kerülnek az asztalra.