„Tavaszpont” változatai közötti eltérés

A '''tavaszpont''' az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az [[égi egyenlítő]] és az [[ekliptika]] két metszéspontja közül az, ahol a [[Nap]] éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Napjának tradicionálisan [[március 21.|március 21-ét]] tekintjük, pontos időpontját a [[csillagászati évkönyv]]ek közlik.<ref>A Gergely-naptár szabályából következően a tavaszi nap-éj egyenlőség 2100-ig naptárilag egyre korábbi időpontban következik be. [[Világidő]] szerint 2007-ben március 21-ére esett, 2008 és 2043 között minden évben március 20-án lesz, 2044-től 2100-ig felváltva 19 és 20-án következik be úgy, hogy egyre gyakrabban a korábbi naptári napon. 2102-ben lesz legközelebb újra 21-én [http://ns1763.ca/equinox/vern1788-2211.html Vernal Equinox, 1788 - 2211]</ref> Ekkor van a Föld északi féltekéjén a tavaszi[[tavasz]]i [[nap-éj egyenlőség]], ami egyben a csillagászati [[tavasz]] kezdete (az északi félteke évszakai szerint, a déli félgömbön ekkor az őszi[[ősz]]i napéjegyenlőség van).

Egyezményes jele a ''kosszarv[[juh|kos]][[szarv]]'', mivel több mint 2000 évvel ezelőtt – és a nyugati [[asztrológia]] szerint ma is – ekkor lép a Nap a [[Kos csillagkép|Kos]] jegyébe. Csillagászatilag napjainkban a [[Halak csillagkép|Halak]] jegyében van ilyenkor a Nap.

Ugyanakkor az [[Ekvatoriális koordináta-rendszerek|I. egyenlítői koordináta-rendszer]]rel is kapcsolatban van. A [[csillagidő]] egyik egysége, a [[Nap (időegység)#csillagnap|csillagnap]] akkor kezdődik, amikor a tavaszpont delel, így a pillanatnyi helyi csillagidő nem más, mint a tavaszpont [[Ekvatoriális koordináta-rendszerek#Hosszúság jellegű koordináták a két rendszerbenRektaszcenzió|óraszög]]e.

A tavaszpont a [[precesszió]] hatására nagyon lassan végigvándorol az ekliptikán az óramutató járásával megegyező ([[retrográd]]) irányban, évente 50,3"-et téve meg. Körülbelül a [[27. század]]ban ér át a [[Vízöntő csillagkép|Vízöntőbe]].

A tavaszpont meghatározása nagyon fontos volt a múltban, ugyanis ezzel lehetett ellenőrizni a naptárak pontosságát. A [[julián naptár]] pontatlanságát legjobban a tavaszpont elmozdulása mutatta (vagyis az, hogy a tavaszpont nem március 21-ére esett), és emiatt vált szükségessé a [[Gergely-naptár]] megalkotása és bevezetése, amire 1582-ben került sor.