Főmenü megnyitása

Módosítások

a
{{bedolgozandó|Sárkány}}
[[Kép:Petőfi János vitéz Franklin Térsulat.jpg|bélyegkép|Egy híres sárkány, aki János vitéz ellenfele [[Petőfi Sándor]] verses meséjében<ref>[http://mek.oszk.hu/08300/08306/ Petőfi Sándor: ''János vitéz'', AMICUS kiadóvállalat, Budapest, 1922.]</ref>]]
A magyar kultúrkörben a [[Sárkányok|sárkány]] [[mítosz|mítoszok]]ok és [[Legenda|legendák]] ősi sárkánya, isteni [[szörny]]etege és a kincseket őrző lény, legtöbbször [[szárny]]as, [[pikkely]]es [[hüllők|hüllő]] alakjában, ám egyes esetekben a megjelenése ötvözheti más lények egyesített tulajdonságait is. A Magyar néprajzi lexikon szerint a néphit, illetve a hiedelemmondák kétféle alakban ismerik:
*„A tarajos csúszó, tarajos [[kígyók|kígyó]] félelmetes, természetfeletti erejű kígyó. Szárnyas alakú, elöl [[ló|lóhoz]]hoz, hátul kígyóhoz hasonlít, pikkelyes kemény [[Bőr (anatómia)|bőr]]ű, hosszú [[köröm|körmű]], hosszú [[fog]]ú, [[láng]]oló tarajú; szikrát fúj, lángot hány. Színe különböző: sárga, fehér, fekete, vörös, kék, de lehet piros nyelvű, vörös testű, piros-fekete pikkelyes farkú, fekete-sárga szárnyas is.”
*„Sárkány, mint a garabonciás lova, kapcsolatban áll a [[Vihar (időjárás)|vihar]]ral, [[jégeső]]vel és a kincsekkel. Olyan [[halak|halból]] vagy kígyóból lesz, amelyet [[mocsár]]ban, [[Kőzet|kőszirtben]] elbújva hét évig emberi [[szem]] nem látott.”
 
==Korai megjelenések==
A 18. század előtt a [[sárkány|sárkányok]]ok, mint ősi hitvilág elemei jelennek meg. A legrégebbi, univerzális funkciójuk alapján az anyagi és szellemi világ közötti kapcsolatot szimbolizálják, amelyek között szabad átjárásuk van.{{refhely|Pál Edit és Újvári József|azonos=SZI}} Később általában a természeti erőkkel, jelenségekkel azonosították őket, melyeknek vagy az okozói, vagy az elmulasztói lehettek. Általánosságban kijelenthető, hogy legtöbbször a pusztító, [[villám]]ló viharokkal hozták összefüggésbe a sárkányok megjelenését, ahol a vihar [[mennydörgés]]e tulajdonképpen a sárkányok tombolása volt az [[ég]]ben {{refhely|Ortutay Gyula|azonos=MNL}}. [[Pivárcsi István]] ''[[Székelyföld]]i legendárium'' című műve<ref>[https://www.libri.hu/konyv/pivarcsi_istvan.szekelyfoldi-legendarium-1.html Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium], libri.hu</ref> szerint az égben egymással csatározó sárkányok a farkukkal összetörték a felhőket, melyekből hatalmas özönvíz zúdúlt a magyar földekre.{{refhely|Pivárcsi István|azonos=SZL}}
 
==Tulajdonságaik és létrejöttük==
A középkori humanista zoológusok leírása és ábrázolása szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonló állat, hosszú farokkal és denevérszárnyakkal. [[Miskolczi Gáspár]] is a [[17. század]] végén azonban azt írta: „''semmi szárnyuk nints, hanem tsak igen vén és meg nevekedett Kígyók.''”<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1121.html Magyar Néprajzi Lexikon - sárkány], mek.oszk.hu</ref>
A mitikus keveréklény a sárkány, a magyar kultúrkörben is - egyéb lényekkel együtt - a Sátán-szimbólumok (baziliszkusz, béka, boszorkány, denevér, gyík,egér, farkas, kaméleon, kecskebak, kígyó, kutya, légy, macska, majom, medve, mókus, oroszlán, pók, róka, sárkány, varjú) között szerepel.<ref>[http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából], balassikiado.hu</ref>
Habár a [[legendárium|legendáriumok]]ok nem nyújtanak teljes körű információt a sárkányok létrejöttével kapcsolatban, egyes területeken elfogadott tény volt, hogy a sárkányok valamilyen más állatból alakulnak ki.
 
A [[Csallóköz]] vidékén például úgy hitték, hogy a sárkány vagy öreg [[csuka|csukából]], vagy pedig 7 , vagy 13 éves [[kakas (állat)|kakasból]] alakul ki, amikor az előbbi vagy beleveti magát az iszapba, vagy az utóbbi esetében a házi rejtekébe vonul, ahonnan csak a [[Garabonciás]] tudja kibűvölni, már sárkány alakjában. {{refhely|Csaplár Benedek|azonos=CSB}} Máshol úgy tartották, hogy a sárkányok születhetnek más sárkányoktól is, ahol a nőstény 7 évig hordja ki a fiát és 7 évig szoptatja. {{refhely|Ortutay Gyula|azonos=ORT}} Az ősi magyar [[hit (filozófia)|hitvilág]] szerint a sárkányok általában kétféle alakban jelenhetnek meg. Első, a már említett Garabonciás által megszelídíthető, hátasként használatos lény, míg a második elgondolás szerint a sárkányok tarajos csúszómászóhoz, hüllőhöz hasonlatos lények hosszú karmokkal és fogakkal, illetve különböző színű pikkelyekkel, melyet nehezen üt át a kard. Odvakban, barlangokban tanyáznak, és bizonyos történetekben tűzokádó képességekkel is rendelkeznek.
 
==Szerepük==
Bár a korai elbeszélésekben nincs [[kincs|kincsőrző]]őrző szerepük, a későbbi évszázadokban már megjelentek az [[arany|aranyat]]at, drágakövet őrző sárkányok is, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a sárkány alakja egyre jobban átkerült a gyermekmesékbe a [[19. század]]i illetve a korai [[20. század]]i magyar irodalomban, ahol a sárkány legtöbbször ijesztő és gonosz lényként jelenik meg. A történet szempontjából a fő szerepük a cselekmény beindítása, illetve a hős cselekvésre késztetése. Ezekben a történetekben általánosságban nem csak kincset őriznek, hanem királykisasszonyokat is elrabolnak, így a [[hős]] feladata a sárkány legyőzése mellett a lány kiszabadítása is a rettegett szörny karmaiból, elnyerve annak szerelmét, illetve egyúttal önmaga számára a dicsőséget is. {{refhely|Vladimir Propp|azonos=VLA}}
 
==Sárkányok a magyar gyermekmesékben==
A magyar sárkányok – külföldi rokonaikhoz hasonlóan – orrlikaikon vagy szájukon keresztül gyakorta tüzet, de legalábbis füstöt okádnak. Benedek Elek
''A fekete havas'' című meséjében azonban a hétfejű tűzokádó sárkányt is legyőzi a legkisebb királyfi:
{{idézet2|''Hát - Uram, [[Jézus|Jézus Krisztus]], adj egy kicsi spirituszt!{{jegyzet|Itt: lélek, szellem, tehetség jelentéssel}} - alighogy az idősebb királyfiknak bekoppant a szemük, jött a hétfejű sárkány, s a hét szájából szakadt a láng hét rőffel előre.''
''- Gyere, gyere - mondá a kicsi királyfi -, emberedre találsz! -''
''Hej, hogy megküzdöttek, hogy megerősködtek, de hogy! Még a föld is rengett belé, ahogy össze - összecsaptak, de a kicsi királyfi bizony nem költötte fel a bátyjait. Meggyőzte ő egymaga is a hétfejű sárkányt. Hanem aztán ennek annyi vére folyt ki, hogy csakugyan egy égő szikra sem maradt a tűzből.''|Benedek Elek ''A fekete havas'' (részlet)<ref>[http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.pdf Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. A csodaszarvas - A fekete havas], mek.oszk.hu</ref>}}
==A fejek száma==
Ezekkel a sorokkal kezdődik a [[Balaton]] legendája: ''„Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt. Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor –”''<ref>[http://www.egry-keszthely.hu/Iskola/Aktualis/Rajzp/Mesek_2017/A%20Balaton%20keletkez%C3%A9se.pdf A Balaton keletkezése (monda)], egry-keszthely.hu</ref>
Egyes mesékben egyfejűtől huszonnégy fejű sárkányig bármi előfordulhat , habár a magyar mesevilág specialitása a hétfejű sárkány. A fejek számát tekintve a leggyakoribb [[7 (szám)|hetes számon]] kívül gyakori a [[3 (szám)|hármas]] és [[12 (szám)|tizenkettes]] is, ami érthető, mert e számok mindegyike mély szimbolikus tartalommal bír, nemcsak a magyar mesékben, de a legkülönbözőbb népek mitológiáiban és vallásaiban is.
 
A népszerű televíziósorozat bábsárkányának Süsünek, mintegy [[Epitheton ornans|eposzi jelző]]jévé vált, hogy ő „az egyfejű”; az ő történetében az egy fej testi fogyatékosságnak számít; emiatt testvérei csúfolják, apja kitagadja.
 
Előfordul, hogy egyazon mesében több sárkány is szerepel: a történet előrehaladtával a hős egyre több fejű sárkányokkal találkozik, s ezek – fejeik számával egyenes arányban – egyre veszélyesebbek. A fokozatosság Süsü történetében is megjelenik, igaz, csak narratív szinten: „Nekem például már csak egy fejem van! Az apámnak három van! A nagyapámnak hét volt, a dédapámnak tizenkettő, az ükapámnak huszonnégy.”
14 049

szerkesztés