„Ősmagyar vallás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
29. sor:
A fő istenalak a teremtő. <!-- .... A KERESZTENY ISTEN-ALAK KESOBB JELENIK MEG ('''Isten''', Úr, Úristen, Öregisten, Atyaisten, Jóisten stb. A magyar mesékben: Atyám Teremtőm, de alteregója lehet az ősz öreg ember vagy az egyszemű koldus is.) --> Ő a világ teremtője, ura, a legfőbb irányító lény, segítő és igazságos, de büntet is. Ezek az általános tulajdonságok egy általános istenfogalom jellemzői lehetnek, eredettől (pogány-keresztény) függetlenül. Nincs külön [[Kultusz (vallás)|kultusz]]a. Bizonyos mértékig passzív, de neki tulajdonítják a sorscsapásokat (vö.„istencsapása”), a villámot (vö. „istennyila”). Az isten szó eredete tisztázatlan, de számos etimológiája létezik: Talán az ős eredetibb ''is'' alakjából ered (lásd Halotti Beszéd: ''isemüküt Adamut'' és maga az ős szó etimológiáját: [https://en.wiktionary.org/wiki/%C5%91s] ) azzal a kicsinyítő jellegű ''t–n'' képzőegyüttessel, amely a nőstény szóból ismerős, jelentése tehát ‘atyácska, öregecske’ lehetett. A magyarázatnak vannak hangtani nehézségei, pl. a [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti beszéd]]ben már mai alakjában ''(is-ten)'' találjuk, holott feltételezett alapszava még a jóval ősibb véghangzós formát mutatja: ''ise-müküt''.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/i-i-F266A/isten-F27E2/] Rédey Károly nyelvész szerint [[Középiráni nyelvek|középiráni]] átvétel lehet: [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-1/redeik.pdf].
Az '''ördög''' a dualisztikus teremtésmondák [[Démiurgosz|demiürgosz]]a: részt vesz a teremtés munkájában, tőle származnak a kellemetlenséget okozó lények (légy, tetű, bolha stb.) Lakhelye a [[pokol]]. Köznyelvi használatban mindenféle gonosz megtestesítője (→ ''Lásd: [[Bornemisza
A [[Boldogasszony (istennő)|Boldogasszony]] és a [[Nagyboldogasszony]] összetett alakja a magyar mitológiának, eredete, szerepe és értelmezése azonban a mai napig vitákat szül. Ehhez többek között az is hozzájárul, hogy a 20. századra a Boldogasszony alakja teljesen egybemosódott Szűz Mária alakjával.
62. sor:
=== A sárkány ===
A magyar mitológia [[Sárkányok|sárkány]]a a balkáni sárkányalakokhoz hasonlóan alapvetően időjárásdémon, többek között a jégesőt is sárkány okozza. Úgy tartották, hogy olyan kígyókból és halakból lesznek sárkányok, amik 7 éven keresztül mocsárban élnek. A táltos feladatai közé tartozhat a sárkánnyal való harc, de nem a fizikai világsíkon, hanem szimbolikus, vagy szellemi síkon. A „sárkányharc-történetekben” a táltos az égbe emelkedik, hogy a felhők között megküzdjön a sárkánnyal, hogy ezzel elűzze a rossz időt.
=== A garabonciás ===
| |||