„Iszlám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (213.208.157.31), visszaállítva Crimea szerkesztésére
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
170. sor:
A 20. században az iszlám szószólói a közösségen kívül állókhoz szóló üzeneteikben már újra a dzsihád morális értelmezését hangsúlyozták, míg régebben elsősorban fegyveres harcként hirdették meg.<ref>{{Opcit|n =Bernard Lewis |c =Az iszlám válsága |k = |f = |sz = |o =58}}</ref>
 
A szélsőséges iszlám a hatvanas évek óta hirdeti a karddal való harcot. Számos Korán részlettel ezt alá is támasztják.''„Öljétek meg a pogányokat, ahol csak föllelitek őket!”'' ,<ref>{{opcit|n=[[Simon Róbert]] |c=A Korán Világa |k= |f=9:5 |o=131}}</ref>, ''„Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel, akkor vágjátok el a nyakukat! Mikor azután nagy rontást tettetek bennük, akkor szorosan kötözzétek meg őket.”<ref>{{opcit|n=[[Simon Róbert]] |c=A Korán Világa |k= |f=47:4 |o=364}}</ref>''„És készítsétek föl ellenük ami fegyveres erőt és csatamént csak tudtok, hogy félelmet keltsetek általuk Allah és a ti ellenségeitekben és rajtuk kívül másokban, akiket ti nem ismertek, de Allah ismeri őket!”''<ref>{{opcit|n=[[Simon Róbert]] |c=A Korán Világa |k= |f=8:60 |o=129}}</ref>
 
=== Istentisztelet ===
221. sor:
{{bővebben|madzhab}}
[[Fájl:Muszlim vallásjogi iskolák.png|thumb|300px|Az egyes [[madzhab]]ok (vallási rítusok) elterjedése a muszlim világban]]
A szunnita iszlám négy bevett jogtudományi iskolája ([[madzhab]]) a 8–9. században alakult ki (régebben több is létezett.) Ezek abban térnek el egymástól, hogy az iszlám vallásjog alkalmazásában milyen forrásokat és eszközöket tekintenek megengedhetőnek. Mára négy bevett vallásjogi iskola maradt fenn:<ref name="GMA">{{Opcit|n =Goldziher |c =Előadások az iszlámról |k = |f = |sz = |o =64-65}}</ref>:
 
* Az [[Abu Hanífa]] nevét őrző „''hanafita''” iskola, amely a hagyományokkal szemben az egyéni értelmezést (idzstihád) és az analógiás ítélkezést (kijász) részesíti előnyben, és nagyjából az [[Oszmán Birodalom]] hajdani területein és [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] egyeduralkodó.
275. sor:
Az iszlám változatos irányzatait rendkívüli formagazdagság jellemzi. Az ortodox, szigorú jogi elvektől az ezoterikus áramlatokig azonban minden változata egy központi mag köré csoportosul, amely alapján eldönthető, hogy az adott irányzat az iszlám vallás része-e, vagy sem. Ez a központi mag az iszlám öt pillérének a tisztelete, amelyben a ''saháda'', azaz a hitvallás feltétlen elismerése a meghatározó. A saháda ugyanis az egyistenhitet definiálja, ahol Allahon (mint végső princípiumon) és Mohameden kívül nincs helye más nevezett létezőnek, és ahol Mohamed se több, se kevesebb, mint közvetítő az emberek és a Mindenható között.<ref name="Rob0">{{Opcit|n =Danielle Robinson|c = |k = |f = |sz = |o =104}}</ref>
 
Azok az iszlámból kifejlődött vallási rendszerek, amelyek istenként tisztelnek Allah mellett személyeket vagy tárgyakat, vagy Mohamed mellett új prófétákat fogadnak el, szektásnak és/vagy eretnekségnek tekinthetők. Ennek megfelelően, bár az iszlám áramlataiból nőttek ki, kívül esnek az iszlám határain az alábbi irányzatok:<ref group="J" >A [[szikh]] vallás nem az iszlámból fejlődött ki, hanem annak hatására, és feladata az alapító [[Nának guru]] célja szerint a [[hinduizmus]] és iszlám egyesítése. (→{{Opcit|n =Goldziher |c =Előadások az iszlámról |k = |f = |sz = |o =271}}) ezért ez a felsorolás nem tartalmazza</ref>:
* Az ''[[alaviták]]'' a síita iszlám [[Gnoszticizmus|gnosztikus]] irányzatát képviselik. Teológiai rendszerükben más síita irányzatokhoz képest is kiemelt szerepe van Alinak, akit ''báb''-nak (kapu) tartanak, aki a bölcsesség hordozója. A borivás titkos tanaiknak egy rítusát képezi, és az iszlám öt pillére mellé (amelyeket csak jelképnek tekintenek) beiktatták a [[dzsihád]]ot, és Ali istenítését.<ref>{{Cite web| title = Alaviták a muszlim világban| work = 'Alawites in the Muslim World| accessdate = 2010-01-07| url =http://www.muslimhope.com/Alawites.htm|Language=Angol |publisher=Christian Debater}}</ref> Napjainkban az alavita közösségek nagyrészt beolvadtak a környezetükben lévő többségi irányzatokba, ám például Szíriában a kormányzat alavita kötődésű.<ref group="J">[[Bassár al-Aszad]] szíriai elnök alavita.</ref> Hisznek a lélekvándorlásban és a megtestesülésben, ez már sok muszlim hittudós szerint az iszlám határain kívül esik.<ref name="Rob0"/>
Az alavitákkal rokon ''mutaviliták'' Szíriában Alit istenként imádják, Mohamedet „fátyol”-nak mondják, aki ahelyett, hogy kinyilatkoztatta volna, inkább elhomályosította az isteni igazságot. Ennek megfelelően a Koránt nem szó szerint veszik, hanem belső értelmét ''(bátin)'' igyekeznek kihámozni. Ezt a belső értelmet kereső írásmagyarázati módszerükről ''batinitáknak'' is nevezik őket.<ref>{{Opcit|n =Danielle Robinson |c = |k = |f = |sz = |o =104}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Iszlám