„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

a
[061] <ref> hibás központozással AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ([061] <ref> hibás központozással AWB)
A '''Királyi Magyarország''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Royal Hungary''; [[német nyelv|németül]]: ''königliches Ungarn'') egy, a [[19. század|19]]-[[20. század]]i [[a magyar történetírás|magyar történetírás]]ban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a [[16. század]]ban, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt [[Magyar Királyság]] [[Habsburg-ház|Habsburg-fennhatóság]] alá került részeit jelöli. A fogalom használata erősen kötődik a magyar protestáns és függetlenségi szemléletű történetírás hagyományaihoz. A [[második világháború]]t követően a [[Rákosi-korszak|Rákosi-]], majd a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] erősen ideologikus történeti irodalmában is bevett fogalom maradt, használatának revideálása a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]t követően valósult meg. Bár a magyar történettudományban általánosult a Királyi Magyarország helyett a Magyar Királyság megnevezés használata, a közoktatásban és a magyar társadalom döntő többségében a mai napig előbbi számít bevett fogalomnak.
 
Történettudományi szempontból a fogalom, [[Pálffy Géza]] történészt követve, három okból is elutasítandó:<ref name='Pálffy28'>{{Opcit|n=Pálffy 2016|o=28}}</ref>:
* „(…) a Királyi Magyarország kifejezés helytelenül azt sugallja, mintha mint a 16-17. században több Magyarország vagy több Magyar Királyság (királyi vagy Habsburg, erdélyi vagy fejedelmi, török török vagy Thököly-féle kuruc, sőt akár szlavóniai stb.) létezett volna.”<ref name='Pálffy28'></ref>
* [[1541]] után nem jött létre egy új magyar állam, amely [[1686]]-ig állt volna fenn, a Magyar Királyság ebben az időszakban jogfolytonosan működött tovább
144 557

szerkesztés