„Liüntika” változatai közötti eltérés

Az 1990-es évek közepétől azonban több szerző újravizsgálta a kérdést,<ref name="liuntika_levente">Fehértói Katalin: Árpád-kori ''Levente'' és ''Leue'', ''Lewedi'' személyneveink eredete. Magyar Nyelv, 93. 1997. 426–441. — Kristó Gyula: Levedi, Liüntika, Levente. Magyar Nyelv, 94. 1998. 187–188.</ref>, és megállapította, hogy az eredeti felvetés mellett nem szólnak tartható érvek, így a XI. századi ''Levente'' névforma nem vihető át a IX–X. századi, egyébként is kétes történetiségű ''Liüntika'' névre. Mivel ''Břeclav'' német nevének előtagja a ''Liüntika'' alakból nem vezethető le, ezért a X. századi magyar gyepű kiterjedésének és magyar uralmi viszonyainak feltételezésére sem adhat támpontot. Valójában a ''Lauentenburch'' név előtagjában a szláv ''Lovęta'' személynév vagy a szintén ebből származó ''Lovětici'' törzsnév sejthető.<ref name="breclav_lundenburg_etimologia">Hosák, Ladislav – Šrámek, Rudolf: Místní jména na Moravě a ve Slezsku I, A-L. Academia Praha 1970. 118–119.</ref>.

[[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] szerint a ''levente'' régi magyar szó.<ref>[http://osnyelv.hu/czuczor/keres.php Czuczor Gergely és Fogarasi János (1865): ''A magyar nyelv szótára''. Harmadik kötet. Pest.] (Levente címszó.)</ref> Az etimológiai irodalom egyöntetű véleménye szerint azonban a magyar forrásokban először csak 1568-ban mutatható ki. Balkáni vándorszóról van szó, amelyet az újperzsa لوند ''lävänd'' ’szabad, független; (önkéntes) katona; kalandor; stb.’ köznévből származó oszmán-török ''levent'' ''(levend-)'' ’önkéntes <főleg a török haditengerészetnél>, dalia; csavargó, naplopó’ szó terjesztette el.<ref name="ewung_levente">Benkő Lóránd (főszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Band II. Kor–Zs. (Lieferung 4) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1994. (''levente'' címszó, 895. oldal) {{ISBN|963 05 6614 1}}</ref>. A török nyelvekben a perzsa hatás csak az iszlám felvétele után jelentkezik, így ennek a köznévnek ilyen formán nem lehet kapcsolata a honfoglalás kori magyar személynevekkel. Korai alán réteget nem mutattak ki a magyar személynévkincsben, így ez ebben az esetben sem valószínű. Ugyanakkor, ha ezt az eredetet még is feltesszük a ''Levente'' személynév esetén, Árpád fiát más néven, ''Liüntika''ként nevezi meg az egyetlen róla szóló forrás.