„Jézus” változatai közötti eltérés

2 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
a
::''„A 202. Olympiász negyedik évében (ez az Úr elhalálozási évének felel meg) nagy és minden előbbinél nagyszerűbb napfogyatkozás történt. A nap hatodik órájában olyan sötétség lett, hogy a csillagokat is meg lehetett látni az égen. S Bithyniában a földrengés Nicea városában sok házat rombadöntött.”'' — Ε csodálatos napfogyatkozásról különben [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]] (160 k.) védőiratában ezt mondja: ''„E világesemény hírét ott őrzitek az állami levéltárban.’’'' (Apologetic, c. 21.)<ref name=szuszai/> (Ez i.u. 33-ra esik.)
 
* '''Suetonius.''' [[Caius Suetonius Tranquillus]] római történetirótörténetíró, kinek élete [[Domitianus római császár|Domitianus]], [[Traianus római császár|Traianus]] és [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] császárok korára esik ([[75]]–[[160]]) 'Caesarok élete' című művében,
::A Claudius császár életéről ír könyve 25. részben így beszél: „A zsidókat, akik bizonyos Chrestus (Krisztus) izgatására folytonosan lázongtak, kiűzte Rómából Klaudiusz császár.” (Vö.: Ap. Csel. 18, 2.)<ref name=szuszai/>
::Nero élete 16;2 fejezetében utalva a császár által történt üldözésre, a következő olvasható: „ ''A büntetést a Christianusokra rótták ki, ami egy új és gonosz babonának hódoló emberekből álló osztály.''”
{{Bővebben|Jézus az Újszövetségben}}
 
* '''Holt-tengeri tekercsek.''' [[Holt-tengeri tekercsek]][[Fájl:Good Shepherd Galla Placidia in Ravenna.jpg|bélyeg|200px|Jézus, a jó pásztor, [[ravenna]]i [[mozaik]], [[5. század]]]] A kereszténység kialakulásának kutatásában fontos esemény volt, az ún. Holt-tengeri tekercsek, vagy más néven qumráni tekercsek<ref>http://bibliairegeszet.blog.hu/2009/08/15/top_20_felfedezes_a_bibliai_regeszetben</ref> felfedezése. A tekercsek és az abban leírtak bizonyíthatóan régebbiek voltak, mint Jézus színrelépésénekszínre lépésének ideje. Azonosították elsősorban a később, az ótestamentumban összegyűjtött valamennyi könyvnek – kettő kivételével (Nehémiás és Eszter könyve) – a részleteit, a nem kanonizált írások néhány darabját, valamint az esszénus tanítások jó részét. Az esszénus hagyományokat sokan rokonítják Jézus közösségének hagyományaihoz, sőt bizonyos – nem igazolt – nézetek szerint Jézus maga is járt a qumráni településen. Ezeknek az elképzeléseknek azonban szinte semmi alapja sincs. Ugyanis ma már vitatják azt is, hogy a település köthető-e ehhez a zsidó vallási irányzathoz. Megkérdőjelezik az első feltárást végző személyek jóhiszeműségét ebben a kérdésben. De az is kérdéses, hogy a környező barlangokban a település lakói rejtették-e el a fellelt maradványokat. Pál leveleiből és [[Iosephus Flavius]] könyveiből ennek az elképzelésnek az ellenkezője bizonyítható. A tekercsek három apró, egyértelműen nem azonosítható darabjára támaszkodva a nemzetközi szakirodalomban megjelentek olyan tanulmányok is, amelyek szerint a kereszténység a Qumránban élő [[esszénusok]] szektától és nem Jézustól eredeztethető. Ennek a nagy horderejű állításnak az alátámasztására azonban az eddig előtárt bizonyítékok elégtelennek bizonyultak, és ellentmondtak az igazolható hagyományoknak. Azt vélik egyesek, hogy a [[Holt-tengeri tekercsek]] tudományos kiértékelésének bizonytalansága lehetővé teszi újszövetségi írások azonosítását ([[7Q5 papirusz|7Q5–Márk 6:52-53]], valamint a 7Q4–I.Timóteushoz 3:16-4:03) miközben a többség [[Énok első könyve|Énok könyve]] részleteinek vagy más írásoknak tartja a kérdéses néhány betű forrását. A többségében pergamentöredékek nagy részének keletkezési idejét a vizsgálatok Krisztus előtti századokra teszik, néhány darabka az első századra datálható a hibahatáron belül: Hálaadó Himnuszok.<ref>http://digilander.libero.it/sabato/manoscritti.htm#b7q4</ref><ref>Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete. Előszó:Arnold Guillet 6. oldal Új Ember kiadó</ref><ref>Phillip R. Callaway, Philip R. Davies, George J. Brooke: A holt-tengeri tekercsek világa, Alexandra Kiadó 2003. {{ISBN|963-368-483-8}} 188 - 191 oldal</ref>
 
== Különböző nézőpontok Jézusról ==