„Jézus” változatai közötti eltérés

2 bájt hozzáadva ,  8 hónappal ezelőtt
a
* A [[Szent Grál|Szent kehely]], vagy Szent Grál, amit Jézus az utolsó vacsorán használt, illetve amelybe a halálakor vérét felfogták, apokrif evangéliumok és középkori mondák szerint. Igen népszerű az irodalomban, és többször filmre került feltételezett történetéhez kapcsolódó művekben.
* A '''Veronika Kendője''', mellyel Jézus homlokát törölte le, mikor Jézus a keresztet vitte. A történet szerint: Veronika a kegyes asszony (az evangéliumok alapján a vérfolyásos nővel kapcsolja össze a hagyomány) Jézus halálát követően Rómába ment, és magával vitte a drága ereklyét. A vera icona kifejezés azt jelenti: igazi (valódi) ikon. A XIII. században jelenik meg Rómában először kép nélkül egy Veronika kendő, majd később már sok legenda szerint Jézus arcát is tartalmazta a tárgy, és ennek megfelelően már a kendő is. A kiállítása alkalmával egy ízben tizenkét embert összetiport a tömeg. Ez a nagy becsben tartott ereklye a 16. században eltűnt, ma már csak egy kora középkori másolatát őrzik a római Szent Péter-bazilikában.
* '''Jézus Varratmentes Palástja''', amit a [[trieri Szent Péter-dómban]] tartanak. Egy másik példányát Franciaországban őrzik. A köntös János 19,23. - szerint is varrásnélkülivarrás nélküli volt és így a főpap felsőruhájára hasonlított.
* '''Jézus Levelei''', melyekben udvariasan elutasította Edessza királyának, V. Abgárnak a meghívását. A legenda alapja - Caesareai Euszebiosz: ''Egyháztörténet''ében említést tesz arról, hogy utazásai során látta Edessában Jézus és az uralkodó levélváltását. Azok azonban a későbbiekben elvesztek, hitelességüket a történelem felülírja: csak jóval később vált kereszténnyé IX. Abgár uralkodójuk. (Jakob Lorber a 19. század közepén rekonstruálta azokat látomásai által. Az egyház nem ismeri el ezeket az írásokat.) A levelek története késői hagyomány, összefügg a Torinói lepellel és Tádé apostol-tanítvány apokrifokból ismert küldetésével.
* A '''Nem Kézzel Készült Ikon''', amit Jézus Edessza királyának, Abgárnak küldött leprásságának gyógyítására. A [[mandylion]] egy [[akheiropoiéton]], azaz nem emberkéz által keletkezett festmény. A szerteágazó legendák és hagyományok alapján nehezen azonosítható tárgy. Köze lehet a legendákból ismert kamuliai kendőhöz. Valószínűbb azonban, hogy a torinói vászon többször összehajtott és így (az arcrészt szabadon hagyva és ereklyetartóba helyezve) ismert képe, amely több ikon alapja. Ezek a képek mind jól azonosítható jegyeket viselnek magukon - hosszúhajhosszú haj, középen kettéválasztott frizura, homlokba logó tincs, kétágú szakáll stb. - amelyek egy archetípusra vezethetők vissza.
* A '''Szent Köldökzsinór''', Szent Könnyek, Szent Tejfog és még sok más ereklye, amelyek ma már nevetségesnek hatnak sokak számára, miközben annak idején a vallás, a hithez kapcsolható tárgyak által is kifejtette hatását.