„Ruténia” változatai közötti eltérés

A 13. században a mongolok megdöntötték a Kijevi Ruszt és területének nyugati részét a [[Litván Nagyfejedelemség]] (később Lengyel-Litván Unió) foglal el, míg a keletit a [[Moszkvai Nagyfejedelemség]] igyekezett uralma alá vonni. A késő középkorban az európai és katolikus egyházbeli források a Ruténia nevet egyaránt használták a valamikori Rusz mindkét részére.<ref name="Меркулов"/> A 15-17. századi lengyel szerzők azonban igyekeznek különbséget tenni és a nyugati Ruténia elnevezés mellett a keleti Moszkóviát alkalmazták.<ref>Хорошкевич А. Л. Россия и Московия: Из истории политико-географической терминологии // Acta Baltico-slavica. — 1976. — Т. X. — С. 47—57.</ref> Ez a megkülönböztetés a mai lengyel, ukrán és belorusz nyelvben is nyomon követhető.<ref name="Лисяк-Рудницкий">''Лисяк-Рудницкий, Іван''. [http://www.ukrstor.com/ukrstor/rudnycki.html Францішек Духінський та його вплив на українську політичну думку] // Історичні есеї. — Т. 1.</ref> Ettől függetlenül a Moszkvai Nagyfejedelemség lakóit gyakran nevezték ruténnak vagy ruszinnak. Például [[Maciej Miechowita]] 15-16. századi lengyel történész azt írja "Értekezés a két Szarmáciáról" c. művében Moszkva lakóiról: ''Rutheni sunt et Ruthenicum loquuntur'' (rutének és ruténül beszélnek).<ref name="Флоря">Флоря Б. Н. [http://izbornyk.org.ua/vzaimo/vz02.htm О некоторых особенностях развития этнического самосознания восточных славян в эпоху Средневековья — Раннего Нового времени] // Россия-Украина: история взаимоотношений / Отв. ред. А. И. Миллер, В. Ф. Репринцев, М., 1997. С. 9-27</ref>

 

 

== Az újkorban ==