„Szentmihályi út (XV. kerület)” változatai közötti eltérés

A Szentmihályi út történelmi kiindulópontja körülbelül a mai [[Hubay Jenő tér]]en lehetett, vagy legalábbis valamelyik, Rákospalota ''Öregfalu'' részével összeköttetést biztosító pontján.<ref>Mivel az út kialakulásának pontos időpontját, keletkezésének körülményeit nem ismerjük, ezért csak feltételezésünk lehet, hogy Palota falu mely pontjáról indulhatott Rákosszentmihály felé.</ref>. Mai kezdőpontja azonban már másutt, a [[Régi Fóti út]]-[[Rákos út]]-Illyés Gyula utca kereszteződésénél van. Az út a [[Szilas-patak]]kal párhuzamosan haladva a Rákospalotai határútig terjed. A Bánkút utcától a Rákospalotai határútig két városrész határát is jelenti: ez az út képezi a választóvonalat Újpalota és Rákospalota között a Bánkút utca és [[Rákosszentmihály]] határa közti szakaszán.

Ősi útról van szó, hiszen Palota első okleveles említése 1346-ból, Szentmihályé pedig 1335-ből<ref>{{CitLib|szerző=[[Lantos Antal]] |cím=Rákosszentmihály története |alcím= |hely=Budapest |kiadó=XVI. kerületi Önkormányzat |év=2002 |oldal=11 |kiadás=2. kiadás }}</ref> származik. Hogy a két település között pontosan mikor alakult ki összekötő út, azt források hiányában nem tudjuk, de a [[Szilas-patak]]kal párhuzamosan futó út ábrázolása már 1775-ös térképről is leolvasható - ha nem is pontosan a mai nyomvonallal megegyezően.<ref name=Adam>{{CitPer|szerző=[[Ádám Ferenc (történész)|Ádám Ferenc]] |cím=Palota a korai katonai felméréseken |alcím= |periodika=[[Helyem Házam Palotám]] |év=2016 |hónap=08 |oldal=83|évfolyam=2 |szám=2-3}}</ref>. Mivel Rákosszentmihály a török uralom alatt elnéptelenedett,<ref>{{CitLib|szerző=Zsemley Oszkár |cím=Rákospalota és Rákosvidék |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala |év=1938 |oldal=327}}</ref>, de 1775-ben az út a térképek szerint már létezett, ezért feltételezhető, hogy a törökök előtti időben (amikor Szentmihály még lakott volt) már létezett ez az összekötő út a két település között. Rákosszentmihály újranépesedéséig az út nem az összekötő jellegénél fogva, hanem a palotaiak Szentmihály-puszta felé eső földjeik elérése miatt volt jelentős. Egy 1925-ben készült, Rákospalota közdűlőútjait számbavevő jegyzék még ekkor is, mint ''Marhahajtó utat'' tartja számon,<ref>{{CitWeb |url=http://bpxv.blog.hu/2013/06/06/rakospalotai_kozduloutak_vicinalis_ut_torvenyhatosagi_ut |szerző=[[Rátonyi Gábor Tamás]] (Palotabarát) |cím=Utcasorsok a rákospalotai közdűlőutak mentén |weblap=XV. kerületi blog |dátum=2013-06-06}}</ref>, vagyis - bár ekkor már közismerten Szentmihályi út volt a neve - már az összekötő jelleg, a vásárok megközelíthetőségének szempontja volt a domináns (egyébként ugyanebben a dokumentumban közölnek úthosszt is, ami ekkor 4047 méter volt<ref>[http://m.cdn.blog.hu/bp/bpxv/image/rakospalotai_kozduloutak.pdf Rákospalota közdűlőútjai (1925)] a digitalizált változat készült: 2013. június 5., utolsó hozzáférés: 2017. július 18.</ref>). Rákospalotának a Szentmihályi út környékére eső területei csak az 1920-as, 1930-as években épültek be, s vált a Szentmihályi út is egyre inkább belterületi jellegűvé. Az út vonalvezetése a XX. század első felében vált véglegessé, amikortól már korabeli térképek alapján is látható, hogy a Hubay Jenő tértől a Rákospalotai határútig húzódott.

Feltehető, hogy kialakulása idején kapta az útirányjelölő Szentmihályi út elnevezést. Ennek első, dokumentált forrása azonban csak 1868-ban jelenik meg ''Sz. Mihályi út'' formában.<ref> Lindley, William: Sz. kir. Pest város és környékének átnézeti térképe, 1868 Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/10a</ref>. Ugyanakkor egy 1891-es térkép<ref>Pest megye kataszteri térképe (1884 vagy 1891) [http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=osm%2C43%2C44&bbox=1295148.305777465%2C5383490.773375671%2C2860578.6450578747%2C6294620.150534973 Mapire]</ref> a Hubay Jenő tér és a Fóti (ma: Régi Fóti) út-Rákos út csomópontjáig terjedő szakaszt, mint ''Temető sor''t jelzi a mellette lévő palotai Öregtemető miatt. 1940-ben a rákospalotai képviselőtestület egyhangú támogatásával nevezték el [[Adolf Hitler]]ről<ref>{{CitWeb |url=http://bpxv.blog.hu/2016/09/16/hitler_adolf_ut_mussolini_ter_agh_karoly_utcaelnevezes |szerző=[[Rátonyi Gábor Tamás]] (Palotabarát) |cím=Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér |weblap=XV. kerületi blog |dátum=2016-09-16}}</ref> a Hubay Jenő tér és a Régi Fóti út közti szakaszt (a magyar névváltozatot használták: Hitler Adolf út). Lényegében ekkor lett a Szentmihályi út kezdőpontja a Hubay tér helyett a Régi Fóti út. [[1945]]-ben a közterületnevek átnevezése során az elsők között változtatták meg a nevét Hitler Adolfról Bajcsy-Zsilinszky utcára.<ref name=utcanevlex>{{cite book |author=Mészáros György - [[Buza Péter]] - [[Ráday Mihály]] |year=2006 |title=Budapest teljes utcanévlexikona |page=482 |publisher=Dinasztia Kiadó |isbn=963 9469 06 8}}</ref>. Ennek a szakasznak 1961-ben lett a neve [[Szőcs Áron]] utca, majd 2012-ben [[Illyés Gyula]] utca. A Szentmihályi út 1946-tól Felszabadulás útjaként (Felszabadulás út formában is) 1991-ig él, amikor a kerületi képviselőtestület a régi név - Szentmihályi út - visszaállításáról döntött.<ref>{{cite book |author=Mészáros György - [[Buza Péter]] - [[Ráday Mihály]] |year=2006 |title=Budapest teljes utcanévlexikona |page=470 |publisher=Dinasztia Kiadó |isbn=963 9469 06 8}}</ref>

*'''7. sz.''' előtt a Kismotor és Gépgyár óvodája előtt állt az út kiszélesítéséig egy kicsinyített másolat a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]]ról. Az alumíniumból öntött utcadísz eltűnt.<ref>{{CitLib|szerző=[[Rajna György]] |cím=Budapest köztéri szobrainak katalógusa |hely=Budapest |kiadó=[[Budapesti Városvédő Egyesület|Budapesti Városszépítő Egyesület]] |év=1989 |oldal=503}} 9196 kat.</ref>.