„Vöröstoronyi-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Nem kell ám bennehagyni az olyan hülyeségeket, hogy "Ha azonos (nem azonos)" |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
||
41. sor:
Már [[Traianus római császár]] erre vezette hadserege egy részét [[Decebal]] ellen [[105]]-ben (innen régi neve: ''Porta Traiana''). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt [[Erdély]] és [[Magyarország]], másrészt [[Havasalföld]], később [[Románia]] között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A [[18. század]] kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható.
Ha azonos a [[Képes krónika|Képes krónikában]] említett hellyel „''amely körös-körül, mindkét felől meredek sziklákkal volt elrekesztve''”,<ref>[http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#104 Képes krónika, MAGYAR HÍRLAP ÉS MAECENAS KIADÓ, 1993]</ref>
A szoros és erődjei [[1453]]-ig az [[Erdélyi vajda|erdélyi vajdához]] tartoztak, attól kezdve pedig a [[Királyföld|Szász Universitas]] volt felelős értük. [[1395]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király erre indult a [[nikápolyi csata|nikápolyi csatába]], [[1437]]-ben és [[1442]]-ben itt törtek be Erdélybe a [[Oszmán Birodalom|törökök]], Hecht (Csukás) György [[nagyszeben]]i főbíró [[1493]]-ban itt verte meg Ali bég hazafelé tartó seregét. Az [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] segítségére érkező havasalföldi és török csapatokat [[Fráter György]] híve, Kendeffi János [[1550]]-ben a szorosban verte vissza.
| |||