Egyes verziók szerint Germaneben született, a mai [[Szapareva Banya|Szapareva Banyában]] [[Bulgária]] délnyugati részén. Azonban ennél valószínűbb, hogy Bizáncban született, és görög felmenői voltak. Nagyon fiatalon római katona lett, [[I. Iusztinosz bizánci császár|I. Justinus bizánci császár|I. Justinus]] testőrségében szolgált. I. Justinus halála után, [[527]]-ben az új császár I. Justinianus a Birodalom keleti seregeinek vezérévé nevezte ki, hogy visszaverje a [[Szászánida Birodalom]] támadását. Ügyes és hatékony vezérnek bizonyult, mivel jobb taktikával [[530]] júniusában legyőzte a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] seregét a [[darai csata]] során, de később [[531]]-ben a [[calinicói csata]] során a Szászánida Birodalom pirruszi[[pürrhoszi győzelem|pürrhoszi győzelmet]] aratott az [[Eufrátesz]]nél. E két összecsapás után a két birodalom tárgyalásba kezdett egymással és megkötötte a ''Pax Eterná''t, azaz Örök Békét, amelyben Bizánc nagy összegű éves adó fizetését vállalta egy időre. [[532]]-ben Belisarius a legmagasabb rangú katonai vezető volt a birodalmi fővárosban, [[Konstantinápoly]]ban, mikor kitört a [[Nika-felkelés]] a [[Hippodrom]] pártjai között. Beliarius [[Illíria]] magister militumának, Mundusnak a segítségével leverte a felkelést óriási vérfürdőt rendezve, mely során mintegy 30 ezer ember halt meg.
