„Cillei Anna nádorné” változatai közötti eltérés

[[Cillei Hermann]] [[Horvát bánok listája|horvát-szlavón bán]] és [[Schaunbergi Anna cillei grófné|Schaunbergi Anna]] grófnő lánya. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király [[1401]]-es [[siklós]]i [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-benfogsága]] idején [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]], akire a király őrizete volt bízva, létrehozta a [[Siklósi Liga|Siklósi Ligát]] a királlyal és Cillei Hermann-nal, a Zsigmondhoz hű délvidéki főúrral, melynek értelmében Zsigmond és Garai Cillei egy-egy lányát veszik majd feleségül a megegyezés értelmében. Zsigmond király Cillei Hermann legkisebb lányát, [[Cillei Borbála|Borbálát]] jegyezte el, míg Garai Miklós Borbála grófnő nővérét, Annát.<ref>Valószínűleg csak az életkoruk döntött a két lány szerencséjében, hiszen a kisebb, 9 éves Borbálát még remélhették, hogy időben és alaposan felkészíthetik királynéi szerepére, míg az idősebb Anna addigra már kinőtt az "iskolapadból".</ref> A házasság Anna és Garai Miklós között [[1405]] augusztusában jött létre. Cillei Annával való házassága a király sógorává, és Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusává tette Garai Miklóst. Cillei Anna a jog és a [[Etikett (viselkedéskultúra)|protokoll]] szerint az ország második asszonya lett a húga, a királyné után. Az unokahúga, [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Luxemburgi Erzsébet]] születése után pedig rangban a harmadik helyre csúszott vissza. A férje, Garai Miklós halála után viszont rangban ugyan még hátrébb szorult, ráadásul [[Albert magyar király|Albert]] király lányai is megelőzték a sorban, de így is befolyásos asszony maradt mint az új királyné, Luxemburgi Erzsébet nagynénje, ellentétben húgával, Cillei Borbálával, aki a férje halála ([[1437]]) után elvesztette befolyását és teljes magyarországi vagyonát, pozícióját.