„Maróti János (macsói bán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
a A Sárkány Lovagrend tagjai kategória hozzáadva (a HotCattel)
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
 
==Élete==
[[1393]]-ban udvari lovag. A [[Garai család|Garai]] rokonsághoz tartozó Maróti János a Garai-vérengzésben 1386. július 25-én megsebesült és fogságba esett. Kiszabadulva ifjabb [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklóshoz]] és Zsigmondhoz csatlakozott. Részt vett a [[havasalföld]]i ([[1395]]) és a nikápolyi hadjáratokban (1396, itt Maróti János feladata volt a török sereg erejének felderítése, s a csatában megsebesült). 1397-1398-ban székely ispán, 1398-tól 1408-ig macsói bán. [[1399]]-ben [[Békatoroki Picsere László]]t, egy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] nevére hamisított oklevél miatt Maróti János macsói bán halálra ítélte a [[Tolna megye]]i közgyűlésen. Zsigmond oldalán küzdött az 1403-i felkelés ellen, elfoglalta Ludányi Tamás várait. A gyulai uradalmat 1403-ban Maróti János, macsói bán kapja meg, a vár kiépítését olasz mesterekkel ő kezdi el. Az [[1403]]. [[november 6.]] - [[1408]]. [[november 14.]] közötti üresedés idején [[1406]]. [[november 22.|november 22]]-ig a [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érsekség]] világi kormányzója. Garai rokonaként tagja volt az [[1401]]-es [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|Zsigmond elleni összeesküvés és a király siklósi fogságból]] való szabadulása után létrejött siklósi ligának és a [[Sárkány Lovagrend]]nek is. [[1414]]-ben [[friaul]]i kormányzó, 1415-ben [[Konstanz]]ban járt, abban az évben Csupor Pállal és Garai Jánossal csatát vesztett és a törökkel szövetkezett [[Hrvoje Vukčić Hrvatinić|Hervoja]] bosnyák [[majordomus]] és [[split|spalatói]] herceg foglya volt, de nagy összegért kiváltotta magát. [[1427]]-ben [[Havasalföld]]ön Dan román vajdát helyezte vissza trónjára. [[1427]]-[[1428]]-ban ismét macsói bán. Kitűnő, de kegyetlen hadvezérnek ismerték. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] bőkezűen jutalmazta szolgálatait, a [[gyula (település)|gyulai]] ([[Békés vármegye]]) és [[Velike (Horvátország)|velikei]] ([[Kőrös vármegye]]) uradalmakon kívül a lázadók vagyonából nagy birtokokat kapott és zálogok révén is szerzett ilyeneket. Uradalmát fokozatosan építette ki, Atyán és [[Gyula (település)|Gyulán]] [[ferences rend|ferences]] [[kolostor]]t alapított.
 
Halála után a nyitrai templomban temették el.