„Tunguszkai esemény” változatai közötti eltérés

A rejtély soron következő magyarázatát tették közzé a krásznojárszki tudósok. Véleményük szerint, a tajgára egy '''jégaszteroida''' zuhant, amely fagyott vízből és szénhidrogén gázokból állt. [[Genagyij Bibin]] fizikus kutató szerint, a robbanás után 20 évvel a helyszínen talált összepréselt jégdarabok, amelyek éghető gázokat is tartalmaztak, nem az örök fagy birodalmából származnak, hanem az új hipotézisük bizonyítékai. A darabokra hullott aszteroida számára, a föld olyan volt, mint egy tüzes serpenyő, a jég gyorsan olvadt, és felrobbant.<br>Bibin hipotézisének alátámasztására [[Leonyid Kulin]] rajzait is felhasználja. Kulin, a múlt század húszas éveiben a helyszínen felfedezett tőzeggel fedett gáztartalmú jeget, de ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, mert valami egészen mást keresett, a klasszikus meteorit nyomait, kő vagy fém darabokat. Jelenleg a feltételezést publikálták, és a kutatók remélik, hogy az elemzéseket követően, ez lesz az utolsó elmélet a tunguz meteorittal kapcsolatban..

Egy tudományosan is megalapozott feltételezés szerint egy '''[[üstökös]] vagy sziklameteor''' robbant fel a [[Föld]] légkörében. A robbanás olyan apró darabokra szakította a meteort, amelyek már túlságosan kicsik voltak ahhoz, hogy észlelhető becsapódási krátert hozzanak létre, de meteor környezetre gyakorolt hatása így is igencsak ártalmas volt.<br>Tudósok kiszámolták, hogy a Tunguz-meteor akkora hőt termelt, hogy a légkörben lévő [[nitrogén]] és [[oxigén]] reakcióba léptek. Ez a reakció nitrogén-monoxidot (NO) hozott létre, a számítások szerint nagyjából 30 millió tonnát. A [[nitrogén-monoxid]] további reakciókban oxigénnel és vízzel salétromsavat képzett. A Tunguz-meteor által termelt 30 millió tonna nitrogén-monoxidból 63 millió tonna [[salétromsav]] keletkezett a légkörben.<br><br>2006.augusztus: A '''[[Halley-üstökös]]höz hasonlatos égitest''' robbanása okozhatta egykoron az úgynevezett Tunguz-katasztrófát - hangzott el a Moszkvában zajló 5. Nemzetközi aerokozmikus kongresszuson.Az üstökös elméletével egy orosz tudós állt elő. Vlagyimir Alekszejev, aki a Troickojében működő [[Innováció]]s és [[Termonukleáris]] Kutatások Intézetének munkatársa, bejelentette, hogy a "Tunguzka" szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe.<br>A faanyag, valamint a talaj vegyelemzése kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz, amelyről a [[VEGA]] [[űrszonda]] segítségével nyertek adatokat. (A VEGA szovjet űrszondát a 80-as évek közepén a Vénusz és a Halley-üstökös tanulmányozására bocsátottak fel).<br>Vlagyimir Alekszejev szerint a tudósok egyelőre nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló folyamat (robbanás) zajlott le.<br><br>Jevgenyij Kolesznyikov, a [[Moszkva]]i Állami Egyetem kutatója bizonyítottnak véli a robbanás nem termonukleáris voltát. Mint kifejtette, erre a tőzeg vegyelemzése enged következtetni, a katasztrófa idejéhez köthető rétegekben ugyanis jelentősen megszaporodott a platinoid fémek, valamint a nehéz szén[[izotóp]]ok tartama, ami bizonyítja a kozmikus eredetű anyagok jelenlétét ezekben a rétegekben. Az is ezt támasztja alá, hogy a robbanás körzetében hiányzik a [[radioaktív]] [[C14]]-es szénizotóp, amely minden földi biológiai objektumban megtalálható.<br><br>A Köves-Tunguszka partjáról származó közönséges fahasábok komputeres tomográffal végzett rétegelemzése révén olasz tudósok megfejtették a Tunguz-katasztrófa némely rejtélyét.<br>Guiseppe Longo, a [[Bologna]]i Egyetem tudósa arról számolt be a kongresszuson, hogy kutatásaik során a fák évgyűrűit elemezték. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Tunguzi égitest robbanása olyan mechanikus és hőhatást fejtett ki a fákra, amely azonos a [[Csernobil]]i katasztrófa következményeivel. Az egyetlen különbség az, hogy 1908-as katasztrófának nem volt nukleáris vonatkozása.