„A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben” változatai közötti eltérés

'''A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben''' az a palotaforradalom, amelynek során [[1401]]. [[április 28.|április 28]]-án]] a [[Buda (történelmi település)|budai]] palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlása alólgyakorlását.

[[Mária magyar királynő|I. Mária]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynő]] halála ([[1395]]) után [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt [[II. Fülöp burgundi herceg]] egyik lányát feleségül vegye,<ref>II. Fülöp Luxemburgi Bona francia trónörökösné és cseh királyi hercegnő fiaként Zsigmond király elsőfokú unokatestvére volt, hiszen mind a burgundi herceg, mind pedig Zsigmond [[János cseh király|I. (Luxemburgi) János]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] unokái voltak.</ref> másrészt, hogy a későbbi [[II. Johanna nápolyi királynő]]nek, [[II. Károly magyar király|II. (Kis) Károly]] lányának a kezét elnyerje, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai Margit hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg Margita hercegnővel, és rögtön eljegyezteel is jegyezte őt [[1396]]. [[május 11.|május 11]]-én]] a boroszlói[[boroszló]]i [[érsek]] közreműködésével, de az eljegyzést ebben az időben még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért [[Brzeg|Briegbe]], ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, [[1399]]-ben meghalt, és ettől kezdve bátyáibátyjai gyámsága alá került.<ref>L. Szilágyi (1895).</ref> [[1401]]-ben Zsigmond hű lengyelét, [[Stiborici Stibor]] erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra[[Magyarország]]ra, az esküvőre,. akiA követ [[húsvét]] előtt el is indult. [[Magyarország]]onaz aráért, Magyarországon azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot.

[[1401]]. [[április 28.|április 28]]-án]] a Kanizsai-liga és a fellázadt főurak a [[Budavári Palota|budai palotában]] foglyul ejtették [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] királyt, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlása alólgyakorlásában. Előbb a [[visegrádi vár]]ba zárták, a hatalmat pedig a királyi tanácsra ruházták. A széthúzás miatt azonban nem jutottak egységre a király személyét illetően. Erre a Garai-liga a király mellett lépett fel, saját [[Siklósi vár|várába]], [[Siklós]]ra szállították Zsigmondot, ahol szövetséget kötöttek vele.

A háttéralkuk következtében, melybenamelyekben [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] és [[Cillei Hermann]] tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, melybenamiben bizonyára benneszerepet voltjátszott az is, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett [[II. Ulászló lengyel király]] számára, így a [[Cillei Anna lengyel királyné|Cillei Annát]] eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] eljegyzésével. Briegi Margitból így csak egy hajszál híján múlt, hogy nem lett [[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar királyné]].<ref>Vö. Wertner (1889), Szilágyi (1895) és Mályusz (1984).</ref>

== Irodalmi megjelenésemegjelenésen==

Tuster Jolán Mária ''A siklósi vár foglya'' c. regénye ezt az eseményt öleli áttaglalja.

* [[Mályusz Elemér]]: ''Zsigmond király uralma Magyarországon 1387–1437'', Gondolat, Budapest, 1984.

* [[Ráth Károly (történész)|Ráth Károly]]: ''A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei'', Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861.

*Solymosi László (szerk.): ''Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig'', (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.

== További információkinformációkb==

* Tuster Jolán Mária: ''A siklósi vár foglya'', Palladis Rt., Budapest, 1942.