„Valens római császár” változatai közötti eltérés

Ekkor Valens a keleti határra fordította figyelmét, melynek érdekében [[372]]–[[378]] között Szíriában (télen rendszerint Antiokheiában) tartózkodott. Időközben elvesztette egyetlen fiát Valentinianust, ami megkeserítette életét – hasonlóan a politikai és vallási küzdelmekhez. Súlyosbította a császár helyzetét, hogy apósa, Petronius, kapzsisága által távollétében a császárt is gyűlöletessé tette. [[378]]-ban egy előre látható, de azért mégis váratlan esemény arra kényszerítette Valenst, hogy Konstantinápolyba siessen. A [[hunok]] összezúzták a gót birodalmat és a gótok megmaradt harcosai, közel {{szám|200000|ember}} családostul [[Trákia|Trákiá]]ba és [[Moesia|Moesiá]]ba való betelepülésért esedeztek. Eleinte nyugodtaknyugodtan viselkedtek, de később a római tisztviselők kapzsisága lázadásra kényszerítette őket. Valens ellenük indult, és [[Gratianus római császár|Gratianus]] társcsászár is gyors menetmenetben szintén közeledett, hogy a döntő csatában részt vehessen. Valens azonban be nem várta, hanem Drinápolynál (Hadrianopolisz) [[Hadrianopolisi csata (378)|csatába bocsátkozott]]. A csatát elvesztették a rómaiak, és Valens császárt a gótok még a csatatéren megölték, mások szerint fejére gyújtottak egy kunyhót, melyben a csata után súlyosan megsebesülve feküdt.