„Szalaházi Tamás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{életrajz infobox}}
'''Szalaházi Tamás''', olykor ''Zalaházy'' ([[1473]] körül – [[1535]]. [[február 10.]] után) megyéspüspök.
== Életútja ==
Tanulmányait elvégezve [[Beregszász]]on plébános, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] királynak [[1519]]-ben levéltárnoka, majd szentszéki jegyző és főesperes. Küzdött a protestantizmus ellen. [[1525]]-ben választott veszprémi püspök, a király rendeletére a királyné mellett maradt, akit a mohácsi csatavesztés után [[Pozsony]]ba kísért. [[Habsburg Ferdinánd]] pártjára állott. 1527-ben az országgyűlésen, ahol Szapolyai kegyvesztetté nyilvánította, több főurat I. Ferdinánd pártjára csábított, aki 1526. november 1-jén egri püspökké és kancellárrá nevezte ki. Inkább a politikával, mint egyházi ügyekkel foglalkozott, 1527-ben és 1537-ben visszafoglalta [[Veszprém]]et a Szapolyai-pártiaktól. 1528-ban Magyarország kormányzója volt a regensburgi birodalmi gyűlés idején.
1530. januárjában [[Eger]]t elfoglalták [[Szapolyai János]] hadai, aki olasz bizalmasát, [[Luigi Gritti]]t nevezte ki egri püspökké, aki nem volt felszentelt pap, ezért csak a püspökség javadalmait élvezte. Gritti magát egri választott püspöknek nevezte. Szalaházi 1532-ben leveleket írt a Szapolyai-párti főurakhoz, hogy Ferdinándhoz csatlakozzanak és egyesítsék erejüket a török veszedelem ellen. A püspöki birtokok kezelését familiárisára, Csoron Andrásra bízta, ki egy részét saját birtokává tette. Szalaházi saját rokonát, [[Kecseti Márton]]t segítette 1527-ben a veszprémi püspöki székbe.
20. sor:
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vallás||Katolicizmus}}
[[Kategória:Az 1470-es években született személyek]]
[[Kategória:1535-ben elhunyt személyek]]
| |||