„Olga kijevi fejedelemasszony” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Elmúlt idők krónikája→Régmúlt idők elbeszélése (WP:BÜ), apróbb javítások
29. sor:
 
==Származása==
Olga pontos születése ideje nem derül ki a krónikákból, bár a 16. századi ''Sztyepennaja knyiga'' (Fokozatok könyve) szerint 80 éves korában halt meg, így 890 körül születhetett. A [[ElmúltRégmúlt idők krónikájaelbeszélése|Nyesztor-krónika]] szerint [[Pszkov]]ból (Pleszkovból), szentté avatási legendája alapján a Pszkov melletti Vibuti faluból, [[Varégok|varég]] nemzetségből származott. A vitatott megbízhatóságú [[Joachim-krónika]] azt állítja, hogy [[izborszk]]i és szláv származású volt; eredetileg Prekraszának hívták, és [[Oleg kijevi fejedelem|Oleg fejedelem]] nevezte el Helgának amikor kiválasztotta őt Igor számára. Bolgár történészek szerint a krónikabeli Pleszkov [[Pliszka|Pliszkának]], a korabeli bolgár állam fővárosának olvasandó, így Olga bolgár lett volna.
 
==Házassága==
46. sor:
Olga adó- és adminisztrációs reformokat vezetett be, a Kijevi Rusz uralma alatti területeket kerületekre ''(pogosztokra)'' osztotta, amelyekre a fejedelem képviselője, a ''tuin'' felügyelt. Az ő idejében kezdődött el Ruszban a kőből való építkezés, az első kőépítmények a kijevi palota és egy torony voltak.
 
Az [[ElmúltRégmúlt idők krónikájaelbeszélése|őskrónika]] szerint 955-ben [[konstantinápoly]]i útja során megkeresztelkedett, maga a császár, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] tartotta keresztvíz alá. Új vallásában a Jelena (a bizánci császárné, Heléné Lekapéna után) nevet kapta. Miután visszatért Kijevbe, fiát is megpróbálta megtéríteni, de az ''"hallani sem akart róla, de ha valaki meg akart keresztelkedni, nem tiltotta meg, csak kinevette"''. Szvjatoszláv amiatt is aggódott, hogy anyja elveszítheti a fejedelmi kíséret ''(druzsina)'' támogatását, ugyanis a nép és a kíséret döntő többsége továbbra is pogány maradt.
 
957-ben újból Konstantinápolyba utazott, fogadtatását Konstantin császár is leírta ''Szertartások'' című művében. A császár Olgát Rusz vezetőjének ''(archóntissza)'' mondja, aki fia nevében uralkodik. A látogatás nem hozhatta meg a várt eredményt mert az őskrónika nem sokkal később a fejedelemasszony és a bizánci követ hűvös viszonyáról ír. A bizánci források csak erről az útjáról adnak hírt, lehetséges, hogy valójában ekkor kezdte el követni a keresztény vallást.