„Gerhardinger Mária Terézia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a →‎Élete: 1 link korr.
7. sor:
[[Regensburg]] külvárosában, Stadtamhofban született 1797. június 20-án. A jómódú polgárszülők egyetlen gyermeküket a ''Notre-Dame nővérek (ágostonos női kanonokrend)'' iskolájában taníttatták. [[1809]]-ben a bajor kormány rendelettel feloszlatta a [[szerzetesrend]]eket. A 12 éves kislány lelki vezetőjének, Michael Witmannak, a későbbi regensburgi püspöknek a tanácsára tanítónői diplomát szerez és 15 éves korában tanítani kezd. Két évre rá megérik elhatározása: szerzetes akar lenni. Két tanítónő társával egyre nagyobb sikerrel tanítanak, és közben megkezdik szerzetesi életüket Wittmann irányításával, a Notre-Dame rend szabályai szerint.
 
[[I. Lajos bajor király]], az új bajor uralkodó azt vallja, hogy a társadalom egészséges növekedéséhez nélkülözhetetlen a kereszténység. Így [[1825]]-ös trónra lépése után [[1828]]-ban több vallási közösség újraindul. Ez a helyzet teszi lehetővé Karolináék kolostorának és iskolájának megnyitását is. Karolina nővértársaival együtt egy felújított kolostorba költözött azzal a céllal, hogy új rendet alapítson ''Miasszonyunk Iskolanővérek'' néven. [[1833]]-ban hivatalosan is engedélyt kapnak a működésre. Karolina és társai [[NeunburgbanNeunburg]]ban megnyitják az első szerzetesiskolájukat. A születőben lévő új szerzetesi közösség azonban ugyanebben az évben elveszíti lelki és szellemi támaszát, Wittmannt.
 
Sebastian Job, Wittmann jó barátja veszi ekkor pártfogásba őket. Anyagi támogatást szerez, Karolinát [[Ausztria|Ausztriába]] küldi a szerzetesközösségek tanulmányozására, s írásban is körvonalazza az Iskolanővérek szellemi-lelki arculatát. Egy év múlva azonban ő is meghal. Néhány hónap múlva az új szerzetestársulat megkapja működéséhez mind a királyi, mind a püspöki jóváhagyást. 1835-ben Karolina örökfogadalmat tehet, és fölveszi a Terézia nevet. Nővértársai ''Jézus Teréziájá''nak hívták életével tanúsított odaadása miatt az „Áldott Szentségben igazán jelenlévő Krisztus” iránt.